Válás után...
... a múlt csapdájában

Az egyik legfájdalmasabb veszteség, amit valaha is megtapasztalhatsz, a házasság vége.

Ha boldog életet akarsz a válás után, akkor el kell engedned a múltat.

Ez igaz függetlenül azoktól a körülményektől, amelyek a házasságod végéhez vezettek.

Amiről kevés szó esik a válás és a kapcsolat elgyászolásának említése során, hogy egész életünk folyamán tanulunk önmagunkról a velünk történő események során. Így tehát tanulsz magadról dolgokat a válás és leválás folyamata során is. Tanulsz az értékeidről, a hitedről, a választásaidról. És ha befelé figyelsz, megérted, honnan jönnek a választásaid, a hited, az értékeid, és hogy szolgálnak-e vagy bántanak téged. Ez a múltad csomagja. Mindannyiunknak van csomagja. Viszont a múltban szerzett, ránk rakott csomag egy részét le kell rakni, máskülönben sérülsz.

Az agy másképp kezeli a negatív és pozitív információkat. A negatív tapasztalatok több gondolkodást igényelnek, és így alaposabban dolgozza fel az agy. Ez azt eredményezi, hogy agyunk jobban emlékszik a nemkívánatos eseményekre.

A szomorú emlékek újraélése miatt úgy érzed magad, mint egy hörcsög a kerékben - bármennyire is próbálkozol, ugyanazokat a köröket futod, de nem tudsz előre lépni.

Nem változtathatod meg az agyad működését, de a benned zajló érzelmek tudatosításával ki tudsz szállni a hörcsögkerékből. Ehhez meg kell szüntetni a múlthoz, különösen a negatív tapasztalatokhoz való érzelmi kötődésedet.

A kapcsolat elvesztése elindít egy gyászfolyamatot, amely normális esetben egy évig tart. A gyász feldolgozása az élet újraszervezését jelenti. A gyász valójában akkor tekinthető feldolgozottnak, ha a gyászoló képessé válik arra, hogy életét folytatni tudja – immár együtt élve azzal a tudattal, hogy ezt egykori szerettének hiányában kell megtennie.

Honnan tudod, hogy még nem zártad le végleg a kapcsolatot?

Ha még mindig indulatok fortyognak benned az exeddel kapcsolatosan

Senki sem sétál el teljesen hibátlanul a szakításból. Ha még mindig katalogizálod az exed által elkövetett hibákat, és még nem kezdted el mérlegelni a saját hibáidat, akkor még mindig van tennivalód MAGADDAL.

Ha még mindig neheztelsz az exedre, akkor még nem léptél tovább. Ha dühös vagy, az azt jelenti, hogy valószínűleg nem dolgoztad fel, miért nem működött a kapcsolat. Áldozatnak érzed magad. Esetleg bosszút forralsz, és megnehezíted az exed életét kicsinyes akadékoskodásokkal. Előfordul, hogy egy közös ingatlantól nem akarsz megválni, így nem tud egyikőtök sem továbblépni. Talán a közös gyermeknek a másikra tett megjegyzésével a revans, a visszavágás örömét érzed - bár ezzel igazából nem az exedet bántod, hanem a közös gyermeketeket.

Foglalkozol még az exed dolgaival?

Ha figyeled az exed közösségi oldalát, vagy arra jársz, ahol ő dolgozik vagy megfordul, ha a gyerekedet kérdezgeted, mit csinál a másik, mi van vele, akkor még nem zártad le. Ez a fajta kíváncsiság visszatart attól, hogy továbblépj az életedben.

Mi az számodra, ami örömet okoz?

Légy őszinte: A kapcsolatodban való részvétel lefoglalta a szabadidőd nagy részét. A kapcsolat végével itt az ideje, hogy olyan tevékenységeket folytass, amelyek örömet okoznak neked.

Amikor egy kapcsolatot gyászolsz, nehéz meglátni a fényt az alagút végén. Ha találsz valamit magadon kívül, ami valódi örömet okoz, az segíthet a gyógyulásban. Keresd meg, mi mozgat meg igazán, gyakorold rendszeresen, és az öröm az életed természetes kiterjesztésévé válik - az exed nélkül.

Hogyan lehet kiszabadulni a múlt kötelékéből?

Ne próbálj a történeted hősévé válni

Mindannyian sérültünk már. Szomorú és kínos – senki sem akar gyengének tűnni. Ezért konstruálod meg a múlt idealizált változatát és másokat hibáztatsz ahelyett, hogy felelősséget vállalnál a történtekért.

Az életben mindennek van kezdete és vége. Nem kell a múltad folyton újragondolni. Békülj meg azzal, hogy véget ért, különösen, ha csúnya volt, és lépj tovább.

Ne hagyd, hogy mások határozzák meg, ki vagy

Ha valami rosszul sül el, hajlamosak vagyunk másokat hibáztatni. Nehezen fogadjuk el, hogy hibázunk, és hagyjuk, hogy perfekcionista gondolkodásmódunk átvegye az irányítást.

Hibáztál? Rendben, mindannyian hibázunk. Fogadd el, hogy te is hibázol. A hibák kijavíthatók. A hiba nem végállomás, hanem megálló, amely felkészít az utazásra. Tanulni kell belőlük, és továbbhaladni előre.

Ha másokat hibáztatsz azért, mert a dolgok rosszul mennek, elveszíted az irányítást. Hagyod, hogy mások határozzák meg az életed feltételeit.

Nem tudod irányítani, hogy mások mit csinálnak, de azt igen, hogy te hogyan reagálsz. Arra összpontosítani, amit az emberek tettek (veled), figyelemelterelés, zsákutca. Szerezd vissza az irányítást afelett, amit tudsz kezelni.

Ne hagyd, hogy a problémáid határozzanak meg

Amikor nagyon beleragadunk egy problémába, nehéz elválasztani az eseményt attól, akik vagyunk. Azért is teremtünk és tartunk fenn problémákat, mert identitástudatot adnak nekünk.

A történeteid formálnak téged, de nem határozzák meg az identitásodat. Ne hagyd, hogy egy keserű tapasztalat azzá váljon, aki vagy. Egy múltbeli történet elengedése helyet ad az újaknak. Összpontosíts a jelenre, az itt és most-ra.

Ne ragaszkodj mereven a múlthoz

Minden küzdelmünk a ragaszkodásból fakad.

A múlt elengedése nem azt jelenti, hogy elfelejtjük, mi történt, hanem azt, hogy elengedjük az elvárásainkat. Nem szenvedünk azért, mert egy kapcsolat véget ért. Szenvedünk, mert azt akartuk, hogy örökké tartson.

Ahelyett, hogy hagynád, hogy a megtört elvárások megragadjanak az elmédben, tiszteld a pozitív tapasztalatokat - mind a múltban, mind a jelenben.

A legtöbb ember nem tudja elengedni a múltat, mert nem értékeli a jelenét. A múltunkkal való kapcsolatunk átkeretezése megköveteli, hogy ne gondolkodjunk azon, hogy a dolgoknak milyennek kellene lenniük, és fogadjuk el őket olyannak, amilyenek.

A múlt elengedése nem jelenti azt, hogy a dolgok nem voltak jók, amíg tartottak. Arról szól, hogy emlékezzünk a jó pillanatokra, ahelyett, hogy hagynánk, hogy egy boldogtalan vég elhomályosítsa az egész élményt.

El akarod engedni a múltat? Kezdd azzal, hogy értékeled azt, amid itt és most van: a jelenedet.

Amíg nem zártál le egy kapcsolatot, nem gyászoltad el, amíg vannak benned tomboló érzelmek, addig hurcolod a múltad. A sérelmeidet, az indulataidat továbbviszed a következő kapcsolatodba, ami mérgezi azt is. Csak akkor élhetsz egy új boldog párkapcsolatban, ha elengedted és lezártad a múltad.

Ha még egy év elteltével is hurcolod a múltad, érdemes szakember segítségét kérned.