Szorongás gyermekkorban


Mit kell tudni a gyermekkori szorongásról

Minden gyereknek vannak félelmei, akár a sötét hálószobától, az ágy alá bújt mumustól, az új tanévtől, de akár a szomszéd kutyájától félhetnek. A legtöbben egyszerűen félnek, de aztán továbblépnek rajta.

A szorongó gyermekek aggodalmai idővel egyre intenzívebbé válhatnak, ahelyett, hogy természetesen elmúlnának. Súlyos esetekben a szorongó gyerekek ellenállhatnak az evésnek, alvásnak vagy az iskolába járásnak, és küszködhetnek a beilleszkedéssel.

A szorongás okai

A gyermekkori szorongás egyik lehetséges oka, hogy a gyermek veszélyérzékelője, aminek be kell kapcsolnia, amikor az agy veszélyt észlel, és kiváltja a harcolj vagy menekülj reakciót, sokkal érzékenyebb. Valamint sokkal drámaibb a veszélyre adott reakciója is.

Van egy családban keresendő ok: az aggódó szülő gyermekének akár hétszer nagyobb az esélye a szorongásos zavarra, mint azoknál a gyerekeknek, akiknek a szülei nem szoronganak.

Egy másik családi ok, ha a szülők túlzottan védenek, vagy saját félelmeiket modellezik, növelik gyermekük szorongásának kockázatát.

A nehéz helyzetek – például egy hozzátartozó halála, elköltözés vagy akár a munkanélküli szülő miatti stressz – szintén szorongást okozhatnak. Egy jelentős esemény során úgy érezheti a gyermek, hogy az életben minden megváltozik, és semmi sem kiszámítható.

Mik a szorongás jelei a kisgyermekeknél?

A szorongás jelei kisgyermekeknél és óvodásoknál:

  • Düh vagy agresszió
  • Gyakori sírás
  • Nehézségek elalváskor
  • Gyomor- és fejfájással kapcsolatos panaszok
  • Feszült izmok
  • Gyakori összeomlások vagy dührohamok
  • Rémálmok
  • Társas visszahúzódás

Mik a szorongás jelei idősebb gyermekeknél?

Még a boldog életű gyerekek is jobban aggódnak, ha elérik a 7-8. életévüket, mivel jobban megérti őket az őket körülvevő világ, és rájönnek, hogy mennyi minden nem az ő irányításuk alatt áll. Ebben a korban az ágy alatti szörnyetegtől való aggodalmairól a valós gondokra váltanak át, legyen szó akár háborúról vagy természeti katasztrófáról.

A szorongó gyermekek elkerülik a kiváltó okokat. Ha egy gyermek nem hajlandó részt venni más gyerekek által kedvelt tevékenységekben, agresszív lesz, dührohamot kap, vagy vasárnap este fej- vagy hasfájásra panaszkodik, rémálmai vannak, vagy éppen nem tud aludni, a szorongás állhat a háttérben.

Milyen típusúak a szorongásos zavarok?

A gyerekek szorongása többféle rendellenességként nyilvánulhat meg, és sok gyermeknél a következő állapotok kombinációja fordul elő.

Generalizált szorongásos zavar

A generalizált szorongászavar (GAD) a mindennapi dolgok miatti túlzott aggódás, valamint a legrosszabb forgatókönyv elképzelésére való hajlam.

A GAD gyakran az iskolai vagy a sportteljesítményre összpontosít – hogyan sikerül a dolgozatom? Mi van, ha egyest kapok? Bekerülök egy jó egyetemre? Ez szélsőséges tanulást vagy gyakorlást ösztönözhet, és a gyermeket saját zsarnokává teheti.

A GAD-ban szenvedő gyerekek aggódhatnak amiatt, hogy képesek-e megfelelni az elvárásoknak, amelyek legtöbbször a szüleik velük szembeni elvárásai. Gyakran keresnek megnyugvást, hogy megpróbálják csillapítani félelmeiket, és merevnek és ingerlékenynek tűnhetnek. Stresszük fizikai tünetekhez vezethet, beleértve a fáradtságot, has- és fejfájást.

Szociális szorongásos zavar

A szociális szorongásban szenvedő gyermek fél az emberekkel való találkozástól vagy beszélgetéstől. Sok gyerek időnként félénk vagy öntudatos, de ha egy gyerek túlzottan aggódik amiatt, hogy valami kínos dolgot csinál, vagy negatívan ítélik meg, akkor lehet, hogy ezzel a rendellenességgel küzd. A szociális szorongás arra késztetheti a gyermeket, hogy kerülje az iskolát vagy más szociális helyzeteket, és/vagy sírjon vagy dührohamot kapjon, ha arra kényszerül, hogy menjen.

Egyes gyerekek szociális szorongásai a teljesítményre összpontosítanak pl. az osztály előtti felelésre vagy az éttermekben való rendelésre. Mások akkor is szoronghatnak, ha nincsenek reflektorfényben, ami miatt félnek az iskolába menéstől, a nyilvános étkezéstől és a nyilvános mellékhelyiségek használatától.

Szelektív mutizmus

A szelektív mutizmusban szenvedő gyermek könnyen beszél családjával és barátaival, de annyira szorong mások előtt, hogy egyáltalán nem tudnak beszélni. A társak, a tanárok néha szándékosnak értelmezik ezt a hallgatást.

A szelektív mutizmus súlyos szorongást okozhat a gyermeknek, mivel még akkor sem tud kommunikálni, ha fájdalmai vannak, vagy mosdóba kell mennie. Azt is megakadályozhatja, hogy a gyermek részt vegyen az iskolai vagy más társas tevékenységekben. Néhány gyerek lefagyottnak tűnik, mint a szarvas a fényszóró előtt, amikor megszólásra szólítják fel őket. Mások gesztusokat, arckifejezéseket és bólogatást használnak, hogy beszéd nélkül kommunikáljanak. A szelektív mutizmusban szenvedő gyerekek még otthon is elhallgathatnak, ha a családtagokon kívül más is jelen van.

Szeparációs szorongászavar

Ha a szülőktől vagy a gondozóktól való elszakadás rendkívüli szorongást okoz, gyermeknek szeparációs szorongászavara lehet. Az elválás nehézségei normálisak kora gyermekkorban; akkor válik rendellenességgé, ha a félelem és a szorongás megzavarja az életkoruknak megfelelő viselkedést, legyen szó egy szülő szem elől tévesztéséről 18 hónaposan, vagy 7 évesen az iskolából.

A szeparációs szorongással küzdő gyermeknek rendkívül nehéz lehet elbúcsúzni a szüleitől, egyedül lenni a ház egyik emeletén, vagy elsötétített szobában aludni, mert attól fél, hogy valami történik vele vagy a családjával. Lehetséges, hogy elkerüli a randevúzásokat és a születésnapi bulikat; otthon állandóan "árnyékolják" az egyik szülőt. A szeparációs szorongás gyomor-, fejfájást és szédülést is kiválthat az elválásra várakozva.

Obszesszív-kompulzív zavar (OCD)

Ha egy gyermeket heves félelmek gyötörnek, és ismétlődő rituálék elvégzésére kényszerül, hogy elmúljon, akkor obszesszív-kompulzív lehet . Az OCD-s gyermekeket nemkívánatos gondolatok és félelmek, rögeszmék nyomasztják, amelyeket ismétlődő cselekvésekkel, kényszerekkel csillapítanak. Például előfordulhat, hogy a gyermek fél a betörőktől, szenved, és azt hiheti, hogy jönnek a betörők, hacsak nem érintenek meg mindent a szobájában.

A gyakori rögeszmék a szennyeződéstől való félelem, attól való félelem, hogy ők vagy egy hozzájuk közel álló személy megsérülnek, és attól tartanak, hogy ők maguk valami szörnyűséget tesznek. A gyerekek kényszeresen kezet moshatnak, bezárhatják az ajtókat, vagy szimmetrikusan megérinthetik testrészeiket, hogy semlegesítsék a félelmet és kényelembe helyezzék magukat. Ismételten kérdéseket tehetnek fel és megnyugtatást kereshetnek, és ragaszkodhatnak ahhoz, hogy mások vegyenek részt a rituáléjukban.

Specifikus fóbiák

A fóbia egy logikátlan, mindent elsöprő félelem egy adott tárgytól vagy helyzettől pl.kutyák, bohócok, zajok, víz, rovarok, sötétség stb. Ez a bénító félelem akkor nyilvánulhat meg, ha a gyermek közvetlenül vagy közvetve szembesül a kiváltó okokkal, például lát egy képet vagy hall egy dalt róla.

A speciális fóbiákkal küzdő gyermekek előre látják és elkerülik a kiváltó okot, ami súlyosan korlátozhatja tevékenységeiket. Sírhatnak vagy dührohamot kaphatnak, hogy elkerüljék szorongásuk tárgyát, vagy olyan fizikai tüneteket tapasztalhatnak, mint a remegés, szédülés és izzadás.

A gyermekek szorongását gyakran nem diagnosztizálják. Sok szülő azt gondolja, hogy gyermeke kinövi, vagy normális, hogy egy gyerek fél valamitől. A szorongásos zavarok azonban nagyobb kihívást jelenthetnek a gyermekek életében, és korlátozhatják az átélhető élményeiket. Nem valószínű, hogy egy gyermek kinövi a szorongásos zavart. Ha nem kezelik őket, később nagyobb lesz a szerhasználat kockázata.