KUTATÁS a boldogság, az anyagiasság és a hála összefüggései IV. KUTATÁSI EREDMÉNYEK
A kutatás bemutatása
Kérdésfelvetés és hipotézisek
A szakirodalmi áttekintés alapján a kutatási kérdéseim a következők: hogyan jár együtt a hála és az anyagiasság a boldogságkeresés háromféle orientációjával, hogyan jár együtt a jó anyagi helyzet és a hála?
Hipotéziseim ezek alapján:
H1. A diszpozicionális hála együtt jár az élettel való nagyobb megelégedettséggel (Emmons, 2012).
H2. A diszpozicionális hála együtt jár az áramlatkereső és értelemkereső boldogsággal (Szondy és Martos, 2014).
H3. A hála, mint az élettel való elégedettséghez kapcsolódó erősség, gyengén jár együtt az élvezetkereső boldogsággal (Peterson és mtsai, 2007).
H4. A diszpozicionális hála és az anyagiasság között szignifikáns negatív korreláció van (Froh és mtsai, 2011; McCullough és mtsai, 2002).
H5. Az anyagias emberek sokat néznek tévét (Frey és mtsai, 2007).
H6. A jövedelmekben jelentkező különbségek csak elenyésző mértékben jósolják be a személyek élettel való elégedettségét (Kasser, 2005).
H7. Az élvezetkeresés alacsonyabb életkorhoz és végzettséghez kapcsolódik (Schueller és Seligman, 2010).
H8. A legmagasabbszintű élettel való elégedettséget a három orientáció együttes jelenléte ("teljes élet") eredményezi (Szondy és Martos, 2014).
A kutatás menete
A vizsgálatokat 2018 januárjában online adatgyűjtés (google-form) segítségével folytattam le. Az adatokat IBM SPSS 23.0© és ROPstat© programcsomag segítségével értékeltem ki. A dolgozatban található grafikonokat IBM SPSS 23.0© és MS EXCEL© segítségével készítettem.
A vizsgálati minta bemutatása
A vizsgálati személyek toborzása kényelmi mintavételi eljárással történt. 144 kitöltő válaszolt teljes körűen (mindent kitöltve) a kérdésekre, tehát alkalmasak voltak a különböző skálák kiszámítására, valamint az elemzésben való részvételre.
A nemek szerint kiegyenlítettnek mondható a kitöltők száma (63 férfi, 81 nő), bár a nők többen voltak. Az életkori megoszlásban 50 év felettiektől kevesebb válasz érkezett, 60 év felett pedig kifejezetten kevés - mely az online kérdezőfelület rovására is írható. Családi állapotot tekintve jellemzően párkapcsolatban élők vagy házasok (34, illetve 77 kitöltő) vett részt a felmérésben, 20 egyedülálló, illetve 9 elvált és 4 özvegy mellett.
Iskolai végzettség tekintetében jellemzően legalább érettségivel (1 fő általános iskolai végzettségű), illetve 3 fő PhD végzettségű is részt vett (51 érettségizett és 46, illetve 41 fő főiskolai vagy egyetemi végzettségű).
Jövedelem szempontjából kiegyenlítettnek tekinthető a minta - 13 fő 100 ezer Ft alatti keresettel, illetve 11-11 fő 400-500 ezer Ft, illetve 500 ezer Ft feletti jövedelem mellett jellemzően a 100-400 ezres sávból kerültek ki.
A kitöltők általában nem tévéznek sokat (3 óránál többet naponta mindösszesen 3 fő, és jellemzően (90 fő) 1 óránál kevesebb időt tölt TV előtt ülve.
A 15 nemleges választ adó mellett a nagy többségnek legalább 1 olyan barátja van, akit akár az éjszaka közepén is felhívhat. Az egészségi állapotát mindössze 11 fő értékelte negatívan, illetve az anyagi helyzetét is mindösszesen 10 gondolta átlag alattinak.
A vizsgálati eszközök bemutatása
Boldogság Orientáció Skála (Orientations to Happiness Scale)
A Boldogság Orientáció Skálát Peterson, Park és Seligman alkották meg 2005-ben. Ez a skála a boldogság elérésének háromféle módját különbözteti meg: az élvezetkereső boldogságot (pozitív érzések, élmények, ingerek keresése), az áramlatkereső boldogságot (bevonódást, áramlat-élményt kiváltó tevékenységek keresése) és értelemkereső boldogságot (az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte). Mindhárom skálához 6 tétel tartozik, az 5-fokozatú skálára (1 = Egyáltalán nem illik rám, 5 = Teljesen illik rám) adott válaszokat átlagolják.
Hála Kérdőív GQ-6-H (Gratitude Questionnaire - Six Item Form)
McCullough, Emmons és Tsang (2002) által megalkotott Hála Kérdőív (Gratitude Questionnaire, GQ-6) a vonás-hálával foglalkozó pozitív pszichológiai kutatások gyakran alkalmazott eszköze, elsősorban a diszpozicionális hála emocionális aspektusát ragadja meg. Az egyes itemek a hála érzésének három fő összetevőjére kérdeznek rá: 1.) a hála gyakoriságára, 2.) a hála intenzitására, 3.) valamint a hálát kiváltó események és emberek számára, változatosságára. A konfirmatív faktorelemzés alapján egyértelműen egydimenziós eszköznek bizonyult, melynek jók a megbízhatósági mutatói (Cronbach-alfa 0,75 és 0,79 között), és elfogadható az időbeli stabilitása is. A GQ-6-H hat tételes kérdőív, a válaszadók 7 fokú skálán adhatják meg az állításokkal való egyetértésük mértékét (1 = egyáltalán nem ért egyet, 7 = teljesen egyetért). A skála pontszámát a tételekre adott válaszok összegzése adja.
Anyagi Értékek Skála (Material Values Scale)
Richins és Dawson (1992) dolgozta ki az Anyagi Értékek Skálát, amely a materializmust a fogyasztói magatartás oldaláról vizsgálja. Három nézőpontból vizsgálták: siker, avagy vagyon, mint a siker jele, centralitás, avagy az ember életének középpontjában az anyagi javak megszerzése áll, boldogság, avagy az ember az élettel való elégedettségének fő forrása az anyagi javak előteremtése. A 15 itemes teszt válaszait 5 fokú Likert skálán kell jelölni (1=nagyon nem értek vele egyet, 5=nagyon egyetértek vele).
Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS)
A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elégedettség Skála a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. A kérdőív belső konzisztenciája (Cronbach-alfa stabilan 0,84 felett) és időbeli stabilitása is kiváló. Az SWLSH öttételes kérdőív, aválaszadók hétfokú skálán adhatják meg az állításokkal való egyetértésük mértékét (1 = egyáltalán nem értek egyet, 7 = teljes mértékben egyetértek).
Eredmények és értékelésük
Kutatásom során a boldogságkeresés módjai (élvezet-, áramlat-, értelemkeresés), a hála, az anyagiasság és az élettel való elégedettség közötti összefüggéseket vizsgáltam magyar mintán. A kapott eredmények nagyrészt egybecsengenek a nemzetközi kutatások eredményeivel, de fontos megjegyezni, hogy az eredmények bár szignifikánsak, korreláció főleg csak tendenciaszerűen jelentkezik (a legtöbb esetben nagyon alacsony).
Először a hálát vettem górcső alá, melynek legnagyobb kutatója Emmons (2002) meghatározása szerint a hála "rácsodálkozás az életre, köszönetérzés és hála az életért". Mivel Emmons (2012) szerint a diszpozicionális hála magasabb mértékű élettel való elégedettséggel jár együtt, első hipotézisemben ezt az összefüggést vizsgáltam, és ugyanezt az eredményt kaptam. Eszerint feltételezhető, hogy a hálatelt emberek elégedettebbek az életükkel.
Megemlítendő továbbá, hogy a hála magasabb szintjével mutat összefüggést a magasabb iskolai végzettség, a jobbnak ítélt egészségi és anyagi állapot.
A hálának számos kedvező hozadéka van a jóllétre nézve: a hálás személyek kevesebb negatív érzelmet (pl. harag, féltékenység, mohóság, keserűség, irigység, sértődöttség, félelem) és több pozitív érzelmet (pl. öröm, boldogság) élnek át, életüket teljesebbnek élik meg, jövőjüket bíztatóbbnak érzik (Emmons és McCullough, 2003). A hála további pozitív következményei még, hogy segít ízesebbé tenni az élet pozitív élményeit, megerősíti önértékünk tudatát és az önbecsülést, segít megküzdeni a feszültségekkel, megrázkódtatásokkal, elősegíti az erkölcsös viselkedést, az altruizmust, segíthet a társas kapcsolatok kialakításában, a meglévők megerősítésében (Lyubomirsky, 2008). A hálásság, mint személyiségvonás védőfaktort jelenthet számos pszichopatológiai tünet szempontjából is (Wood és mtsai, 2010). A hála magasabb szintje szignifikánsan kisebb kockázattal jár együtt a major depresszió, a generalizált szorongás, a fóbia, a nikotin-, alkohol- és drogfüggőség, a bulimia nervosa élettartam-prevalenciájának tekintetében (Kendler és mtsai, 2003).
Peterson és munkatársai (2007) szerint a hála, mint az élettel való elégedettséghez kapcsolódó erősség, gyengén jár együtt az élvezetkereső boldogsággal. A kutatók a karaktererősségek boldogságorientációkkal mutatott kapcsolatát vizsgálták több mint tízezer fős (amerikai és svájci) mintán. Eredményeik szerint az élettel való elégedettséghez legerősebben kapcsolódó erősségek (pl. humor, kíváncsiság, kitartás) együttjárást mutattak mindhárom orientációval, de ez az együttjárás a hedonikus orientáció esetén volt a leggyengébb. Magyar mintán végzett kutatásom (H2; H3) során hasonló eredményt kaptam a hálával kapcsolatosan. A hálásabb személyek inkább az áramlat- és értelmet adó tevékenységekben keresik a boldogságot, és kevésbé jellemző rájuk az élvezetkeresés.
Több nemzetközi kutatás is azt találta, hogy a diszpozicionális hála és az anyagiasság között szignifikáns negatív korreláció van (Froh és mtsai, 2011; McCullough és mtsai, 2002). Az erre vontakozó vizsgálataim nem mutattak kapcsolatot a hála és az anyagisság között, így a 4. hipotézisem nem nyert igazolást.
A pozitív dolgokhoz való hozzászokás lényegében a boldogság ellensége. A boldogsághoz vezető egyik utat jelenti, hogy küzdeni kell a hozzászokás ellen, amire kiválóan alkalmas a hála kifejezése. Ha teszünk azért, hogy az életünkben lévő jó dolgokat ne vegyünk eleve adottnak, vagyis nem alkalmazkodunk a pozitív életkörülményekhez, akkor a hála kinyilvánítása kivédi a hedonikus alkalmazkodás hatásait (Lyubomirsky, 2008).
Rácsodálkozni, elismerni, megtalálni a jót a rosszban, köszönetet mondani a bőségért, annak megbecsülése, ami van, friss szemmel tekinteni a dolgokra, a jelenközpontúság - mind a hála része. A hála a negatív érzések ellenpólusaként semlegesíti a negatív érzéseket -melyek az anyagiassághoz is szorosan kapcsolódhatnak- így az irigységet, a kapzsiságot, az ellenségességet, az aggódást, a bosszúságot (Lyubomirsky, 2008).
Kasser vizsgálta átfogóan az anyagiasság kérdéskörét, többek között a jövedelemben jelentkező különbségek és az élettel való elégedettség összefüggéseit (Kasser, 2005). Az anyagiasságot vizsgáló magyar mintán nyert adatok igazolják azt az összefüggést, mely szerint a magasabb nettó jövedelem magasabb iskolai végzettséghez kapcsolódik, emellett a magasabb nettó jövedelműek az egészségi állapotukat és az anyagi helyzetüket is szignifikánsan jobbnak értékelik, mint a kevésbé anyagiasak. A feltevésem (H6), miszerint a jövedelem kis mértékben képes bejósolni az élettel való elégedettséget, igazolást nyert. Ennek függvényében tehát elmondható, hogy nem a pénz mennyisége határozza meg, hogy ki milyen elégedett az életével.
Bár nem állítottam fel ezzel kapcsolatban hipotézist, de a nyert adatokból megállapítható, hogy a magasabb élettel való elégedettség jellemzően alacsonyabb anyagiasság értékekkel jár együtt, azaz az életükkel elégedettebb emberek kevésbé anyagiasak. További eredmények szerint az életkor előrehaladtával alacsonyabbak az anyagiasság skála értékei is. A magasabb iskolai végzettség tágabb spektrumot látszik adni a világról, és az életkor előrehaladtával -az élettapasztalatok szaporodásával- változik az anyagiakat érintő életszemlélet, és fordul az ember a nem pénzen vehető dolgok irányába, értékeli többre a pénzen nem vehető dolgokat. Elmondható tehát, hogy a boldog embereket nem a pénz teszi boldoggá.
Frey és munkatársai (2007) érdekes összefüggést találtak a tévénézési szokások és az élettel való elégedettség közötti kapcsolatban. Megállapították, hogy a túlzott mértékű tévézés számos módon csökkenti a boldogságszintet: pl. azoknak, akik sokat néznek tévét, jóval anyagiasabb az értékrendjük, mint a kevesek tévézőké. Ez a hipotézisem (H5) megdőlt, mivel az általam vizsgált mintán nem látszik semmilyen kapcsolat. Magyar mintán ez a feltevés nem igazolódott, ami szerintem azért van, mert az emberek tudatosabbak pl. a közvetített életstílus, a reklámok felhívó hatásaival szemben.
A boldogságorientációk közül az élvezetkeresést vizsgálva Schueller és Seligman (2010) kutatásai során azt találták, hogy az élvezetkeresés alacsonyabb életkorhoz és iskolai végzettséghez kapcsolódik. A magyar mintán végzett vizsgálatomban (H7) részben ezt az eredményt kaptam, eszerint az életkor befolyásolja az élvezetkeresés mértékét, de az iskolai végzettséggel nincs összefüggés.
Azt találtam továbbá, hogy az élvezetkereső orientáció magasabb anyagiasság értékkel, az anyagi helyzet jobb megítélésével mutat kapcsolatot. Azaz az anyagiasabb emberek a pénzen vehető élvezeti cikkek által keresik a boldogságot, de a jelek szerint mégsem boldogok.
Az értelemkereső orientáció együtt jár a jobbnak megítélt egészségi állapottal, a magasabb iskolai végzettséggel, magasabb hála értékekkel.
Az áramlatkeresés együttjárást mutat a magasabb hála értékekkel.
Bár a jobbnak megítélt egészségi állapottal kapcsolatosan nem állítottam fel hipotéziseket, ez a magasabb jövedelműekre és a jobb anyagi helyzetben lévőkre igaz, emellett ők hálásabbak és elégedettebbek is az életükkel.
A jobb anyagi megítélés jellemzően magasabb hálaértékekkel, a boldogság orientáció élvezetkeresési és értelemkeresési magasabb értékeivel jár együtt, valamint magasabb élettel való elégedettséggel.
Szondy és Martos (2014) a Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálásvizsgálata során azt találta, hogy az élettel való elégedettséget az áramlatkereső és az értelemkereső boldogság jósolta be szignifikánsan, az élvezetkereső boldogság nem. Vizsgálatukban a legmagasabbszintű elégedettséget a három orientáció együttes jelenléte ("teljes élet") eredményezte. A 8. hipotézisem tesztelésénél azt találtam, hogy a boldogság orientáció alskálái semmilyen módon nem jósolják be az általam vizsgált populáció élettel való elégedettségének értékét, ezzel megdőlt ez a feltételezésem. A kapott eredmények alapján elmondható viszont, hogy a hálásabb, kevésbé anyagias személyek azok, akik elégedettebbek az életükkel. A többszörös lineáris regresszió eredménye tehát azt mutatta, hogy előzetes feltételezésemmel szemben az élettel való elégedettség inkább a hálával és az anyagiassággal, nem pedig a boldogság-orientációval mutat kapcsolatot.
Az affektivitás genetikai meghatározottsága, illetve a hedonikus adaptáció (pozitív és negatív ingerekhez való viszonylag gyors alkalmazkodás) jelensége miatt az elégedettség tartós növelése az élvezetkereső attitűddel nem vagy csak kismértékben megvalósítható. Az áramlatélményeket és a jelentésteliség átélését ezzel szemben nem fenyegeti a hedonikus adaptáció: ha növeljük a kihívás szintjét, nem szokunk hozzá az áramlatélményhez, illetve ahhoz az élményhez, hogy értelemmel teli keretbe tudjuk helyezni az életeseményeinket (Szondy és Martos 2014). Ahogyan a vizsgált mintámon is látható, a boldogabb emberek tudatában vannak biztonságot nyújtó anyagi helyzetüknek, áramlat- és értelemkeresők, és mindezért hálásak.
Következtetések és javaslatok
A boldogságkutatások célja a boldogságot befolyásoló tényezők feltérképezése, hogy általuk a boldogság -mely minden ember vágya- elérhető, fokozható lehessen. A sok tényező közül a hálát és az anyagiasságot vizsgálva megerősítést nyert, hogy a pénz fontos egy bizonyos biztonságérzet eléréséhez, de magát a vágyott örömállapotot a biztonságszint elérésén túl már kevésbé befolyásolja. A hedonikus hozzászokás ellenszere lehet a hála, mely segít tudatosítani a velünk történő jó dolgokat. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők meg tudják teremteni maguknak a biztonságot jelentő anyagi feltételeket, ezáltal jobb az anyagi és egészségi állapotuk. Az életükkel elégedettebb emberek tudnak hálásak lenni azért, amink van. Az értelmet, a bevonódást jelentő tevékenységekben lelik örömüket, az élvezetek pedig színt visznek az életükbe, de számukra nem a boldogság elérésének eszközei. Úgy vélem, hogy az értelemteli és elkötelezett cselekvések hosszú távon olyan társas és pszichológiai erőforrásokhoz juttatják az embereket, amire önmagában az élvezetteli cselekvések nem képesek. Az életévek múlásával átértékelődik az az életszemlélet, mely szerint pénzen megvehető a boldogság.
Van, akinek a boldogság megteremtése már társadalmi szinten is sikerült. Miközben a kutatásomhoz kapcsolódó szakirodalmat gyűjtöttem, kezembe akadt több, 2016-17-ben megjelent könyv, tanulmány is a dán boldogságról. Dánia 1973 óta az OECD felméréseiben a világ legboldogabb országa, de az ENSZ által nemrégiben útjára indított World Happiness Report (mely a világ országait rangsorolja boldogság szerint) is Dániát tette meg elsőnek. Vajon mi a titka a dán boldogságnak? Hiszen Dánia nem egy utópisztikus ország, ugyanolyan kihívásokkal és problémákkal néznek szembe, mint bárhol máshol a világon. A rejtélyt tovább fokozza, hogy a dánok világviszonylatban nagyon magas adót fizetnek. A magyarázat nagyon egyszerű: a dánok az adókat befektetésnek tekintik, befektetésnek a társadalmukba, mely által életminőséget vesznek. Ez a jóléti állam képes csökkenteni a veszélyt, a bizonytalanságot és a szorongást a polgárai között, és megakadályozza a szélsőséges boldogtalanságot. A dánok boldogságát a biztonságot adó jóléti modell mellett olyan hétköznapi dolgok teszi lehetővé, melyek mindenki számára elérhetők: a gyermeknevelés mögött húzódó filozófia (alappillérei: a játék, a hitelesség, az átkeretezés, az empátia, az ultimátumok nélküliség, az együttlét), a társas támogatás, a pillanat élvezete, a hála gyakorlása.
Egyfajta szemléletmódra világít rá a dán életérzés megismerése. Azt erősíti, hogy a boldogság elmeállapot, önmagunk és a külvilág észlelésének és megközelítésének módja. Ha valaki boldog akar lenni, akkor érdemes azt a döntést hoznia, hogy megváltoztatja és irányítja elmeállapotát. Ehhez viszont egyéni és társadalmi szinten tartós változást kell eszközölnünk, ami mindennapos erőfeszítést és elkötelezettséget kíván tőlünk.
Összefoglalás
A jelen kutatás célja magyar populáción vizsgálni az élvezetkereső, áramlatkereső, értelemkereső boldogságorientáció, valamint a hála és az anyagiasság kapcsolatát.
Az eredmények azt mutatják, hogy megéri hálásnak lenni. Többek között azért, mert a hála magasabb szintjével mutat összefüggést a jobbnak ítélt egészségi és anyagi állapot. A hálásabb személyek jellemzőbben inkább az áramlat- és értelmet adó tevékenységekben keresik a boldogságot, kevésbé az élvezetekben.
A hála és anyagiasság kapcsolatában a vizsgált mintán nem mutatkozott kapcsolat.
Megállapítható, hogy az életükkel elégedettebb emberek kevésbé anyagiasak, valamint az életkor előrehaladtával egyre csökken a pénz szerepe.
Az anyagiak kis mértékben befolyásolják az élettel való elégedettséget. Szükséges a biztonság alapszükségletünk kielégülése, de a vágyott boldogságot nem a pénzen vehető javak birtoklása hozza el, hanem a társas, pszichés erőforrásokat biztosító áramlatot adó élmények, értelmet adó tevékenységek adják.
Az életkor befolyásolja az élvezetkeresés mértékét, de az iskolai végzettséggel nem mutatkozott összefüggés. A boldogság orientációi semmilyen módon nem jósolják be az általam vizsgált populáció élettel való elégedettségének értékét. A hálásabb, kevésbé anyagias személyek azok, akik elégedettebbek az életükkel, tehát az élettel való elégedettség inkább a hálával és az anyagiassággal, nem pedig a boldogságorientációval mutat kapcsolatot.
Vizsgálatom során sikerült magyar mintán feltérképezni, hogy a vizsgált tényezők hogyan járnak együtt. A vizsgálati személyek élettel való elégedettségében jelentkező különbség hátterében az egyének szemléletmódbeli különbsége jelentheti. Eszerint megállapítható, hogy az életükkel elégedett személyek értelmes, jelentésteli, bevonódást, elkötelezettséget kereső aktivitásokat részesítenek előnyben amellett, hogy képesek az élvezeteket jelentő dolgokban örömüket lelni, és tudnak mindezért hálásnak lenni.
Mindent egybevetve a boldogságnak az élet minden területén van pozitív hozadéka. Amikor boldogok vagyunk, nemcsak az öröm, a megelégedettség, a szeretet, a büszkeség érzései fokozódnak, hanem életünk különböző területén is javulás figyelhető meg. Emelkedik az energiaszintünk, erősödik az immunrendszerünk, testi és lelki jóllétünk, nő a munka és a többi ember iránti elkötelezettségünk. Nő az önbizalmunk, önbecsülésünk, elhisszük, hogy értékes, tiszteletreméltó emberek vagyunk. Boldogságunk által nemcsak mi magunk, hanem a társaink, a családunk, a közösségünk, sőt az egész társadalom jól jár azzal, hogy mi boldogabbak vagyunk.
Irodalomjegyzék
Adler, M. G., Fagley, N. S. (2005): Appreciation: Individual differences in finding value and meaning as an unique predictor of subjective well-being. Journal of Personality, 73, (1), 79-114.
Algoe, S. B., Gable, S. L., Maisel, N.C. (2010): It's the little things: Everyday gratitude as a booster shot for romantic relationships. Personal Relationships, 17, (2), 217-233.
Algoe, S. B., Haidt, J. (2009): Witnessing excellence in action: The 'other-praising' emotions of elevation, gratitude, and admiration. Journal of Positive Psychology, 4, (2), 105-127.
Algoe, S. B., Haidt, J., Gable, S. L. (2008): Beyond reciprocity: Gratitude and relationships in everyday life. Emotion, 8, (3), 425-429.
Ametz, B. B., Fjellner, B. (1985): Psychological predictors of neuroendocrine responses to mental stress. Journal of Psychosomatic Research, 30, 297.
Arisztotelész (1997): Nikomakhoszi etika. Európa Kiadó. Budapest. 5-105.
Argyle, M. (1999): Causes and Correlates of Happiness. In Kahneman, D., Diener, E. Schwarz, N. (Szerk..), Well-Being: The Foundations of Hedonic Psychology. Russell Sage Foundation. New York. 353-373.
Baikie, K. A., Wilhelm, K. (2005): Emotional and physical health benefits of expressive writing. Advances in Psychiatric Treatment, 11, 338-346.
Balog, P., Dégi L., Szabó, G., Susánszky, A., Stauder, A., Székely, A.,és Falger, P., Kopp, M. (2010): Magas vérnyomás vagy depresszió? Rossz házasságban másképp betegek a férfiak és másképp a nők. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11, (4) 313-333.
Bartlett, M.Y., DeSteno, D. (2006): Gratitude and prosocial behavior: Helping when it costs you. Psychological Science,17, (4), 319-325.
Belk, R. W. (1995): Hyperreality and globalization: Culture in the age of Ronald McDonald. Journal of International Consumer Marketing, 8, 23-28.
Biswas-Diener, R. M. (2008): Material wealth and subjective well-being. In: The Science of subjective well-being. Guilford Press, New York.
Berkman, L. F., Syme, S. L. (1979): Social networks, host resistance, and mortality: a nine-year follow-up study of Alameda County residents. American Journal of Epidemiology. 109, (2), 186-204.
Blanchflower, D. G., Oswald, A.J. (2004): Well-being over time in Britain and the USA. Journal of Public Economics, 88, 1359-1386.
Boecker, H., Sprenger, T., Spilker, M. E., Henriksen, G., Koppenhoefer, M., Wagner, K.J., Valet, M., Berthele, A., Tolle, T. R., (2008): The runner's high: opioidergic mechanisms in the human brain. Cereb Cortex, 18, (11), 2523-31.
Blumenthal, J. A., Babyak, M. A., Moore, K. A. et al (1999): Effects of Exercise Training on Older Patients With Major Depression. Archives of Internal Medicine, 159, (19), 2349-2356.
Bono, G., McCullough, M.E. (2006): Positive responses to benefit and harm: Bringing forgiveness and gratitude into cognitive psychotherapy. Journal of Cognitive Psychotherapy, 20, (2), 147-158.
Braun, O. L., Wicklund, R. A. (1989): Psychological antecendents of conspricuous consumption. Journal of Economic Psychology, 10, 161-187.
Brickman, P., Coates, D., Janoff-Bulman, R. (1978): Lottery Winners and Accident Victims: Is Happiness Relative? Journal of Personality and Social Psychology, 36 (8,) 917-927
Buchanan, G. M. (1995): Explanatory style and coronary heart disease. In: Buchanan, G. M., Seligman, M. E. P. (Szerk..) Explanatory Style. Erlbaum, New Jersey. 225-233.
Carver, C., Scheier, M. F., és Segerstrom, S. (2010): Optimism. Clinical Psychology Review, 30, 879-889.
Chan, D. V. (2010): Teacher burnout revisited: Introducing positive intervention approaches based on gratitude and forgiveness. Educational Research Journal, 25(2), 165-186.
Chan, D. V. (2011): Burnout and life satisfaction: Does gratitude intervention make a difference among Chinese school teachers in Hong Kong? Educational Psychology: An Inter- national Journal of Experimental Educational Psychology, 31, (7), 809-823.
Chang, Y. P., Lin, Y. C., Chen, L. H. (2011): Pay it forward: Gratitude in social networks. Journal of Happiness Studies, 12, (1), 1-21.
Chen, L. H., Kee, Y. H. (2008): Gratitude and adolescent athletes' well-being. Social Indicators Research, 89, (2), 361-373.
Cohen, A. B. (2006): On gratitude. Social Justice Research, 19, (2), 254-276.
Cohen, P., Cohen, J. (1996): Life values and adolescent mental health. Mahwah, New Jersey.
Csíkszentmihályi, M. (1997): Flow. Az áramlat. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csíkszentmihályi, M. (2011): Bevezetés. In: Csíkszentmihályi M, Csíkszentmihályi I.S. (szerk.) Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémiai Kiadó, Budapest. 7-23.
Damasio, R. (2001) Emotion and the Human Brain. Unity of Knowledge: The convergence of natural and human science. 101-106
Danner, D. D., Snowdon, D. A., Friesen, W. V. (2001): Positive Emotions in Early Life and Longevity: Findings from the Nun Study. Journal of Personality and Social Psychology, 80, (5), 804-813
Deaton, A. (2008): Income, health and well-being around the world: evidence from the Gallup World Poll. Journal of Economic Perspectives, 22, 53-72.
Diener, E., Biswas-Diener, R. (2008): Happiness: Unlocking the mysteries of psychological wealth. Wiley/Blackwell, Malden.
Diener, E., Suh, E. M., Lucas, R. E., és Smith, H. L. (1999). Subjective well-being: Three decades of progress. Psychological Bulletin, 125, (2), 276-302.
Diener, E., Sandvik, E., Seidlitz, L., Diener, M. (1993): The relationship between income and subjective well-being: relative or absolute? Social Indicators Research. 28. (3) 195-223.
Diener, E. Seligman, M. E. P. (2004): Beyond Money. Toward an Economy of Well-Being. The Science of Well-Being. 201-265
Dunn, J. R., Schweitzer, M. E. (2005): Feeling and believing: The influence of emotion on trust. Journal of Personality and Social Psychology, 88, (5), 736-748.
Easterlin, R. A. (1974): Does economic growth improve the human lot? Some empirical evidence. In David, P. A., Reder, M. W. (szerk.) Nations and households in economic growth: essays in honour of Moses Abramowitz. Academic Press, New York. 89-125.
Easterlin, R. A. (1995): Will raising the income of all increase the happiness of all? Journal of Economic Behavior and Organization, 27, (1) 35-47.
Emmons, R. A. (2004): An introduction. In: Emmons R.A., McCullough M. E. (Szerk.), The psychology of gratitude. Oxford University Press, New York. 3-17.
Emmons, R. A. (2007): Thank!: How the new science of gratitude can make you happier. Houghton Mifflin Harcourt, Boston.
Emmons, R. A. (2009): Gratitude. In: Lopez S. J. (Szerk.), Encyclopedia of positive psychology. Blackwell Publishing, Malden. 442-447.
Emmons, R. A. (2012): Queen of the virtues? Gratitude as human strength. Reflective Practice, 32, 49-63.
Emmons, R. A., Crumpler, C. A. (2000): Gratitude as a human strength: Appraising the evidence. Journal of Social and Clinical Psychology, 19, (1), 56-59.
Emmons, R. A., Kneezel, T.T. (2005): Giving thanks: Spiritual and religious correlates of gratitude. Journal of Psychology and Christianity, 24, (2), 140-148.
Emmons, R. A., McCullough, M.E. (2003): Counting blessings versus burdens: An experimental investigation of gratitude and subjective well-being in daily life. Journal of Personality and Social Psychology, 84, (2), 377-389.
Emmons, R. A., Paloutzian, R.F. (2003): The psychology of religion. Annual Review of Psychology, 54, 377-402.
Emmons, R. A., Shelton, C.M. (2002): Gratitude and the science of positive psychology. In: Snyder C. R., Lopez S. J. (Szerk.), Handbook of positive psychology Oxford University Press. New York. 459-471.
Fonyó, A. (2011): Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest.
Fredrickson, B. L. (1998): What good are positive emotions? Review of General Psychology, 2, (3), 300-319.
Fredrickson, B. L. (2004): Gratitude, like other positive emotions, broadens and builds. In: Emmons R. A., McCullough M. E. (Szerk.) The psychology of gratitude. Oxford University Press, New York. 145-166.
Fredrickson, B.L., Joiner, T. (2002): Positive emotions trigger upward spirals toward emotional well-being. Psychological Science, 13, (2), 172-175.
Fredrickson, B. L., Tugade, M. M., Waugh, C. E., Larkin, G. R. (2003): What good are positive emotions in crises? A prospective study of resilience and emotions following the terrorist attacks on the United States on September 11th, 2001. Journal of Personality and Social Psychology, 84, (2), 365-376.
Frey, B. S., Benescham, Ch., Stutzerb, A. (2007): Does watching TV make us happy? Journal of Economic Psychology. 28, (3) 283-313.
Froh, J. J., Bono, G., Emmons, R. A. (2010): Being grateful is beyond good manners: Gratitude and motivation to contribute to society among early adolescents. Motivation and Emotion, 34, (2), 144-157.
Froh, J. J., Emmons, R. A., Card, N. A., Bono, G., Wilson, J.A. (2011): Gratitude and the reduced costs of materialism in adolescents. Journal of Happiness Studies, 12, (2), 289-302.
Froh, J. J., Sefick, W. J., Emmons, R. A. (2008): Counting blessings in early adolescents: An experimental study of gratitude and subjective well-being. Journal of School Psychology, 46, (2), 213-233.
Geraghty, A. W. A., Wood, A. M., Hyland, M. E. (2010): Attrition from self-directed interventions: Investigating the relationship between psychological predictors, technique and dropout from a body image intervention. Social Science és Medicine, 71, (1), 30-37.
Germer, C. K., Siegel, R. D., Fulton, P. R. (Szerk.,2005): Mindfulness and psychotherapy. New York - London: The Guilford Press
Gillham, J. E., Shatté, A. J., Reivich, K. J., Seligman, M. E. P. (2001): Optimism, pessimism, and explanatory style. In: Chang E. C. (Szerk.), Optimism and pessimism. American Psychological Association, Washington, 53-75.
Giltay, E. J., Geleijnse, J. M., Zitman, F. G ., Hoekstra, T., Schouten, E. G. (2004): Dispositional optimism and all-cause and cardiovascular mortality in a prospective cohort of elderly dutch men and women. Archives General Psychiatry. 61,(11), 1126-35.
Gordon, A. K., Musher-Eizenman, D. R., Holub, S. C., Dalrymple, J. (2004): What are children thankful for? An archival analysis of gratitude before and after the attacks of Sep- tember 11. Journal of Applied Developmental Psychology, 25, (5), 541-553.
Gordon, C. L., Arnette, R. A. M., Smith, R. E. (2011): Have you thanked your spouse today? Felt and expressed gratitude among married couples. Personality and Individual Differences, 50, (3), 339-343.
Görög gondolkodók 4. (1995): A kürénéi hedonizmus. Kossuth Kiadó, Budapest.
Guignon, C. (ed.) (1999): The Good Life, Hackett, Indianapolis.
Hagerty, M. R., Veenhoven, R. (2003): Wealth and Happiness Revisited - Growing National Income Does Go with Greater Happiness. Social Indicators Research, 64, (1), 1-27.
Haidt, J. (2003): The moral emotions. In Davidson R., Scherer K. (Szerk.), Handbook of affective sciences. Oxford University Press, New York. 852-870.
Headey, B., Wooden, M. (2004): The effects of wealth and income on subjective well-being and ill-being, Melbourne Institute Working Paper, 3/04
Hobbes, T. (2001): Leviatán. Polis Könyvkiadó. Kolozsvár.
Kahneman, D., Diener, E., Schwarz, N. (Szerk.) (1999): Well-being: The foundations of hedonic psychology. Russel Sage Foundation, New York.
Kashdan, T. B., Uswatte, G., Julian, T. (2006): Gratitude and hedonic and eudaimonic well-being in Vietnam war veterans. Behaviour Research and Therapy, 44, (2), 177-199.
Kasser, T. (2005): Psychometric development of brief measurres of frugality, generosity, and materialism for use in children and adolescent. In: Moore K., Lippman L. (Szerk.), Conceptualizing at Measuring Indicators of Positive Development: What do children need to flourish? Kluwer/Plenum, New York.
Kasser, T. (2005): Az anyagiasság súlyos ára. Ursus Libris, Budapest.
Kasser, T., Ryan, R. M. (1993): A dark side of the American dream: Correlates of financial succes as a central life aspiration. Journal of Personality and Social Psychology, 65, 410-422.
Kasser, T., Ryan, R. M. (1996): Futher examining the American dream: Differential correlates of intrinsic and extrinsic goals. Personality and Social Psychology Bulletin, 22, 280-287.
Kasser, T., Ryan, R. M. (2001): Be careful what you wish for: Optimal functioning and the relative attainment of intrinsic and extrinsic goals. Schmuck P., Sheldon K. M. (Szerk.), Life goals and well-being: Towards a positive psychology of human striving. Hogrefe and Huber Puslishers, Goettingen. 116-131.
Kasser, T., Ryan, R. M., Zax, M. Sameroff, A. J. (1995): The relations of maternal and social environments to late adolescents' materialistic and prosocial values. Developmental Psychology, 31, 907-914.
Kendler, K. S., Liu, X. Q., Gardner, C. O., McCullough, M. E., Larson, D., Prescott, C.A. (2003): Dimensions of religiosity and their relationship to lifetime psychiatric and substance use disorders. American Journal of Psychiatry, 160, (3), 496-503.
Keyes, C. L. M., Magyar-Moe, J. L. (2003): The measurement and utility of adult subjective well-being. In: Lopez S. J., Snyder C. R.: Positive psychology assessment. A handbook of models and measurement. APA, Washington, 411-425.
Klein, M. (1957): Envy and gratitude. Psyche, 11, 241-255.
Krause, N. (2006): Gratitude toward God, stress, and health in late life. Research on Aging, 28, (2), 163-183.
Krause, J. S., Zhai, Y., Saunders, L. L., Carter, R. E. (2009): Risk of Mortality after Spinal Cord Injury: An 8-year Prospective Study. Physical Medicine and Rehabilitanion. 90, (10), 1708-1715.
Kulcsár, Zs. (2009): Traumafeldolgozás és vallás. Trefort, Budapest.
Lambert, N. M., Fincham, F. D., Stilmann, T. F., Dean, L.R. (2009): More gratitude, less materialism: The mediating role of life satisfaction. The Journal of Positive Psychology, 4 (1), 32-42.
Lanham, M. E. (2011): The relationship between gratitude and burnout in mental health professionals. Letöltve: https://etd.ohiolink.edu/view.cgi?acc_num = dayton1322754714
Lazarus, R. S., Lazarus, B.N. (1994): Passion and reason: Making sense of our emotions. Oxford University Press, New York.
Lau, R. W. L., Cheng, S. T. (2011): Gratitude lessens death anxiety. European Journal of Ageing, 8, (3), 169-175.
Lee, C. (2010): Dispositional resiliency and adjustment in protestant pastors: A pilot study. Pastoral Psychology, 59, (5), 631-640.
Li, D., Zhang, W., Li, X., Li, N., és Ye, B. (2012): Gratitude and suicidal ideation and suicide attempts among Chinese adolescents: Direct, mediated, and moderated effects. Journal of Adolescence, 35, (1), 55-66.
Linley, P. A., Joseph, S. (2004): Toward a theoretical foundation for positive psychology in practice. In: Linley P.A., Joseph S. (Szerk.), Positive psychology in practice. Wiley, New Jersey. 713-731.
Lyubomirsky, S. (2008): Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben. Ursus Libris, Budapest.
Lyubomirsky, S., Sheldon, K. M., Schkade, D. (2005): Pursuing happiness: The architecture of sustainable change. Review of General Psychology, 9. 111-131.
Mallen Ozimkowski, K. (2008): The gratitude visit in children and adolescents: An investigation of gratitude and subjective well-being. Dissertation Abstracts International: Section B: The Sciences and Engineering, 69, 686.
Marquis De Sade (2011): Börtönévek - Levelek, naplók, írások a fogság éveiből. Qadmon, Budapest.
Martos, T., Kézdy, A. (2007): Vallásosság, lelki egészség, boldogság. In: Horváth-Szabó K. (szerk.), Vallásosság és személyiség. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba. 51-83.
Mastekaasa, A. (1994): Marital status, distress, and well-being: An international comparison. Journal of Comparative Family Studies, 25, 183-206.
McCullough, M. E., Emmons, R. A., Tsang, J. A. (2002): The grateful disposition: A conceptual and empirical topography. Journal of Personality and Social Psychology, 82, (1), 112-127.
McCullough, M. E., Kilpatrick, S. D., Emmons, R. A., Larson, D.B. (2001): Is gratitude a moral affect? Psychological Bulletin, 127, (2), 249-266.
McCullough, M. E., Kimeldorf, M. B., Cohen, A. D. (2008): An adaptation for altruism? The social causes, social effects, and social evolution of gratitude. Current Directions in Psychological Science, 17, (4), 281-285.
McCullough, M. E., Tsang, J. A., Emmons, R. A. (2004): Gratitude in intermediate affective terrain: Links of grateful moods to individual differences and daily emotional experience. Journal of Personality and Social Psychology, 86, (2), 295-309.
Mc Hoskey, J. W. (1999): Machiavellianism, intrinsic versus extrinsic goals, and social interest: A self-determination theory analysis. Motivation and Emotion, 23, 267-283.
Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet (2006): Hol a boldogság? Felmérés az örömforrásokról. Letöltve: https://www.webaudit.hu/object.def8070f-ae27-4ca3-94d9-207558578f1f.ivy
Miller, T. (1995): How to want what you have. Avon, New York.
Minkov, M., Bond, M. H. (2016): A genetic component to national differences in happiness. Journal of Happiness Studies. 18, (2), 321-340.
Myers, D. G. (2000): The funds, friends, and faith of happy people. American Psychologist, 55, (1), 56-67.
Nowak, M. A., Roch, S. (2007): Upstream reciprocity and the evolution of gratitude. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences, 274, (1610), 604-609.
Ortony, A., Clore, G. L., Collins, A. (1988): The cognitive structure of emotions. Cambridge University Press, New York.
Overwalle, F. V., Mervielde, I., De Schuyter, J. (1995): Structural modeling of the relationships between attributional dimensions, emotions, and performance of college freshmen. Cognition and Emotion, 9, (1), 59-85.
Quirk, G. J., Likhtik, E., Pelletier, J. G. (2003): Stimulation of medial prefrontal cortex decreases the responsiveness of central amygdala output neurons. Journal of Neuroscience, 23, (25), 8800-8807.
Pennebaker, J. W., Seagal, J. D. (1999): Forming a story: The health benefits of narrative. Journal of Clinical Psychology, 55, (10), 1243-1254.
Peterson, C., Seligman, M. E. P. (2003): Character strengths before and after September 11. Psychological Science, 14, (4), 381-384.
Peterson, C., Park, N., Seligman, M. E. P. (2005): Orientations to happiness and life satisfaction: The full life versus the empty life. Journal of Happiness Studies, 6, 25-41.
Peterson, C., Ruch, W., Beermann, U., Park, N., Seligman, M. E. P. (2007): Strengths of character, orientation to happiness, and life satisfaction. The Journal of Positive Psychology, 2, 149-156
Pléh, Cs. (2012): A pozitív pszichológiai szemlélet előfutárairól. Magyar Pszichológiai Szemle, 67. 13-18.
Polak, E. L., McCullough, M. E. (2006): Is gratitude an alternative to materialism? Journal of Happiness Studies, 7, (3), 343-360.
Rashid, T. (2008): Positive psychotherapy. In: Lopez J. S. (Szerk.): Positive psychology: Exploring the best in people Praeger Publishers, Westport. 184-217.
Rettew, D., Reivich, K. (1995): Sports and explanatory style. In G. M. Buchanan, M. E. P. Seligman (Szerk.): Explanatory style. Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale. 173-185.
Ruckriegel, K. (2007): Happiness Research (Glücksforschung) - eine Abkehr vom Materialismus ISSN 1616-0762 Sonderdruck Schriftenreihe der Georg-Simon-Ohm-Fachhochschule Nürnberg Nr. 38.
Ruini, Ch., Vescovelli, F. (2013): The role of gratitude in breast cancer: Its relationships with post-traumatic growth, psychological well-being and distress. Journal of Happiness Studies, 14, (1), 263-274.
Russell, B. (1930): The Conquest of Happiness. Liveright, New York.
Russell, B. (1945): A History of Western Philosophy, and Its Connection With Political and Social Circumstances from the Earliest Times to the Present Day. Simon and Schuster, New York.
Ryff, C. D. (1989): Happiness is everything, or is it? Explorations on the meaning of psychological well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 57, (6), 1069-1081.
Ryff, C. D., Singer, B. (1998): The contours of positive human health. Psychological Inquiry, 9, (1), 1-28.
Salovey, P1., Rothman, A. J., Detweiler, J. B., Steward, W. T. (2000): Emotional states and physical health. The American Psychologist. 55, (1),110-21.
Sárosi, Gy. (1966): Epikuros levele Menoikeusnak. In: Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest.
Saunders, S., Munro, D. (2000): The construction and validation of a consumer orirentation questionare (SCOI) designed to measure Fromm's (1995) 'marketing character' in Australia. Social Behavior and Personality, 28, 219-240.
Scheier, M.F1., Matthews, K. A., Owens, J. F., Schulz, R., Bridges, M.W., Magovern, G. J., Carver, C. S. (1999): Optimism and rehospitalization after coronary artery bypass graft surgery. Archives of Internal Medicine, 159, (8), 829-35.
Schimmack, U., Reisenzein, R. (2002): Experiencing activation: energetic arousal and tense arousal are not mixtures of valence and activation. Emotion. 2, (4), 412-7.
Schueller, S. M., Seligman, M. E. P. (2010): Differential pursuit of pleasure, engagement, and meaning: Relationships to subjective and objective well-being. Journal of Positive Psychology, 5, 253-263.
Schulz, R., Bookwala, J., Knapp, J. E. (1996): Pessimism, age and cancer mortality. Psychology of Aging, 11, 304-309.
Seligman, M. E. P. (2005): Positive interventions (and other new stuff). Paper presented at the Fourth International Positive Psychology Summit, Washington.
Seligman, M. E. P. (2008): Autentikus életöröm. Laurus, Győr.
Seligman, M. E. P., Steen, T. A., Park, N., Peterson, C. (2005): Positive psychology progress: Empirical validation of interventions. American Psychologist, 60 (5), 410-421.
Singer, J. A. (2004): Narrative identity and meaning making across the adult lifespan. Journal of Personality, 72 (3), 437-460.
Sirgy, M., Lee, D., Kosenko, R., Meadow, H. L., Rahtz, D., Cicic, M., Jin, G. X., Yarsuvat, D., Blenkhorn, D. L., Wright, N. (1998): Does television viewership play a role in percepcion of quality of life? Journal of Advertising, 27, 125-142.
Sheldon, K. M.; Kasser, T. (1995): Coherence and congruence: Two aspects of personality integration. Journal of Personality and Social Psychology, 68, 531-543.
Sheldon, K. M., Sheldon, M.S., Osbaldiston, R. (2000): Prosocial values and group assortation in a N-person prisoner's dilemma. Human Nature, 11, 387-404.
Smith, A. (1976). The theory of moral sentiments (6th ed.). Clarendon Press. Oxford. (Original work published 1759)
Smith, S., Razzell, P. (1975): The Pools Winners. Caliban Books, London.
Stone, A. A., Reed, B. R., Neale, J. M. (1987): Changes in Daily Event Frequency Precede Episodes of Physical Symptoms. Journal of Human Stress 13, 2.
Suh, E., Diener, E., Fujita, F. (1996): Events and subjective well-being: only recent events matter. Journal of Personality and Social Psychology, 70, (5), 1091-102.
Szondy, M. (2004): A szubjektív jóllét és a törekvések kapcsolata késő serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, 6, (4), 53-72.
Szondy, M. (2007): Anyagi helyzet és boldogság: kapcsolat individuális és nemzetközi szinten. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 8, 4, 291-307.
Szondy, M. (2010): A boldogság tudománya. Fejezetek a pozitív pszichológiából. Jaffa, Budapest.
Szondy, M. (2011): Pozitív pszichológia: perspektívák és kihívások a pszichológia egy új (?) területén. In: Császár-Nagy N., Demetrovics Zs., Vargha A. (szerk.), A klinikai pszichológia horizontja. Tisztelgő kötet Bagdy Emőke 70. születésnapjára. KRE, L'Harmattan, Budapest. 324-351.
Takács, D. (2005): A pénz (nem) boldogít? Közgazdasági Szemle. 52, 9, 683-697.
Takács, Sz.(2016): Bevezetés a matematikai statisztikába, elmélet és gyakorlat, I. kötet, Antarész Kiadó, Budapest.
Takács, Sz.(2017): Bevezetés a matematikai statisztikába, elmélet és gyakorlat, II. kötet, Antarész Kiadó, Budapest.
Tatzel, M. (2003): The art of buying: coming to terms with money and materialism. Journal of Happiness Studies, 4, 405-435.
Tedeschi, R. G., Calhoun, L.G. (1996): The Posttraumatic Growth Inventory: Measuring the positive legacy of trauma. Journal of Traumatic Stress, 9, (3), 455-471.
Tedeschi, R. G, Calhoun, L.G. (2005): Poszttraumás növekedés: elméleti alapok és empirikus bizonyítékok. In Zs. Kulcsár (szerk.), Teher alatt: pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort, Budapest. 37-67.
Teigen, K. H. (1997): Luck, envy, and gratitude: It could have been different. Scandinavian Journal of Psychology, 38, (4), 313-323.
Tellegen, A1., Lykken, D.T., Bouchard, T.J. Jr., Wilcox, K.J., Segal, N.L., Rich, S. (1988): Personality similarity in twins reared apart and together. Journal of Personality and Social Psychology, 54,(6), 1031-9
Tiger, L. (1979): Optimism, The Biology of Hope, Simon and Schuster, New York.
Toepfer, S. M., Cichy, K., Peters, P. (2012): Letters of gratitude: Further evidence for author benefits. Journal of Happiness Studies, 13, (1), 187-201.
Toussaint, L., Friedman, P. (2009): Forgiveness, gratitude, and well-being: The mediating role of affect and beliefs. Journal of Happiness Studies, 10, (6), 635-654.
Trivers, R. L. (1971): The evolution of reciprocal altruism. Quarterly Review of Biology, 46, (1), 35-57.
Tsang, J. A. (2006): Gratitude and prosocial behaviour: An experimental test of gratitude. Cognition and Emotion, 20, (1), 138-148.
Tseng, W. S. (1999): Culture and psychotherapy: Review and practical guidelines. Transcultural Psychiatry, 36, (2), 131-179.
Uchino, B. N1., Holt-Lunstad, J, Uno, D., Flinders, J.B. (2001): Heterogeneity in the social networks of young and older adults: prediction of mental health and cardiovascular reactivity during acute stress. Journal of Behavioral Medicine. 24, (4), 361-82.
Vargha, A. (2015): Matematikai statisztika, Pólya Kiadó, Budapest.
Vargha, A.; Bergman, L. R.; Takács, Sz. (2016): Performing Cluster Analysis Within a Person-Oriented Context: Some Methods for Evaluating the Quality of Cluster Solutions, Journal of Person-Oriented Research, 2, (1-2), 78-86.
Vella-Brodrick, D.A., Park, N., Peterson, C. (2009): Three ways to be happy: Pleasure, engagement, and meaning - findings from Australian and US samples. Social Indicators Research, 90, 165-179.
Waterman, A. S. (1993): Two conceptions of happiness: Contrasts of personal expressiveness (eudaimonia) and hedonic enjoyment. Journal of Personality and Social Psychology, 64, (4), 678-691.
Waterman, A. S., Schwartz, S. J., Zamboanga, B. L., Ravert, R. D., Wiliams, M. K., Bede, A.V. (2010): The Questionnaire for Eudaimonic Well-Being: Psychometric properties, demographic comparisons, and evidence of validity. Journal of Positive Psychology, 5, (1), 41-61.
Watkins, P. C., Grimm, D. L., Kolts, R. L. (2004): Counting your blessings: Positive memories among grateful persons. Current Psychology, 23, (1), 52-67.
Watkins, P. C., Woodward, K., Stone, T., Kolts, R. L. (2003): Gratitude and happiness: Development of a measure of gratitude, and relationships with subjective wellbeing. Social Behavior and Personality,31, (5), 431-451.
Wood, A. M., Froh, J. F., Geraghty, A. W. A. (2010): Gratitude and well-being: A review and theoretical integration. Clinical Psychology Review, 30, (7), 890-905.
Wood,A.M., Joseph, S., Linley, P.A. (2007): Coping style as a psychological resource of grateful people. Journal of Social and Clinical Psychology, 26, (9), 1108-1125.
Wood,A. M., Joseph, S., Lloyd, J., Atkins, S. (2009a): Gratitude influences sleep through the mechanism of pre-sleep cognitions. Journal of Psychosomatic Research, 66, (1), 43-48.
Wood, A. M., Joseph, S., Maltby, J. (2008): Gratitude uniquely predicts satisfaction with life: Incremental validity above the domains and facets of the five factor model. Personality and Individual Differences, 45, (1), 49-54.
Wood, A. M., Joseph, S., Maltby, J. (2009): Gratitude predicts psychological well-being above the Big Five facets. Personality and Individual Differences, 46, (4), 443-447.
Wood, A. M., Maltby, J., Gillet, R., Linley, P. A., Joseph, S. (2008a): The role of gratitude in the development of social support, stress, and depression: Two longitudinal studies. Journal of Research in Personality, 42, (4), 854-871.
Wood, A. M., Maltby, J., Stewart, N., Joseph, S. (2008b): Conceptualizing gratitude and appreciation as an unitary personality trait. Personality and Individual Differences, 44, (3), 619-630.
Wood, A. M., Maltby, J., Stewart, N., Linley, P. A., Joseph, S. (2008c): A social-cognitive model of trait and state levels of gratitude. Emotion, 8, (2), 281-290.
Wrzesniewski, A., McCauley, C. R., Rozin, P., Schwartz, B. (1997): Jobs, careers, and callings: People's relations to their work. Journal of Research in Personality, 31, 21-33.