Életcélok és szubjektív jóllét nőknél és férfiaknál

Absztrakt

Az, hogy a személy rendelkezik számára fontos, értékes célokkal, melyek iránt elkötelezett, a pszichológiai egészség fontos előrejelzője. A céloknak a személy képességeinek összhangban kell lenni. Azok növelik a személy pszichológiai jóllétét, amelyeket az megvalósíthatónak értékel. Kutatások eredménye szerint az intrinzik, belső célokról (önelfogadás, kapcsolatok, közösségi érzés) beszámoló emberek magasabb szintű jóllétről számolnak be, mint akiknek elsősorban extrinzik, külső céljaik (pénzügyi siker, anyagiasság, fizikai vonzerő) vannak. Vizsgálatom eredménye egybecseng a nemzetközi és hazai eredményekkel. Az életcélok személyes szinten ható motiváló tényezők, melyek befolyásolják a magatartást. Ennél fogva a jó célok együtt járnak a jó élettel.

Kulcsszavak: életcélok, extrinzik és intrinzik értékek, lelki egészség, szubjektív jóllét

Bevezető

Kutatásom abban a vonulatba illeszkedik, mely arra keresi a választ, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre, ha a változások okozta stresszel szeretnénk megbirkózni és az életünk irányítása feletti kontrollt akarjuk visszaszerezni, ami a lelki egészség egyik legalapvetőbb feltétele, valamint melyek azok az értékek, amik védőfaktorként fontos szerepet játszanak a mentális egészség kialakításában és fenntartásában. Deci és Ryan egészségmagatartás folyamatmodellje, az öndeteminációs elmélet különbséget tesz extrinzik és intrinzik értékek között (Deci és Ryan 2000).

Az életcélokat, ezek szerepét és a szubjektív jóllétet vizsgálom.

Életminőség, lelki egészség

A nyugati pszichológusok közvetlen vagy közvetett módon igyekeztek megragadni az optimális élet valamilyen formájának lényegét. Erikson (1963), Loevinger (1976), Levinson (1980) és Vaillant (1993) egyaránt úgy gondolják, hogy a legtöbb, amit az egyén elérhet egy olyan pszichológiai integráció, mely során az ember elérkezik arra az állomásra, ahol elfogadja addigi életét. Mások egyetlen kimenetelre korlátozzák az egyéni fejlődés tetőpontját, a jó életet: a bölcsességre (Baltes, Glück és Kunzman 2002), Kohlberg (1984) az univerzális moralitásra, míg Fowler (1981) az érett hitre.

Napjaink bio-pszicho-spirituo-szocio-modellje szerint az ember már aktív résztvevője és alakítója boldogságának. Életünk minden szakaszában képesek vagyunk választani a teljes és jó élet valamint az önsajnálat és kétségbeesés között (Csíkszentmihályi és Rathunde 1997).

Az életminőséget három részre lehet bontani, amelyek szorosan összefüggnek és hatnak egymásra. Ez a három rész: a testi, lelki és társas egészség, melyek szorosan összefonódó rendszerek (Kopp és Pikó 2006).

Kopp (1999) szerint már az enyhe mértékű depressziós tünetegyüttes is hátrányosan befolyásolja a mindennapi életvezetést, több kutató szerint független előrejelzője a klinikai depressziónak és a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek (Purebl, Birkas, Csoboth, Szumska, Kopp 2006) Növeli az önkárosító magatartásformák kockázatát, negatívan hat a társas környezettel való viszonyra (Balog 2008). A depressziós tünetegyüttes hátterében a kontrollvesztés és a krónikus stressz élménye áll (Balog és Purebl 2008). Nem független a kontrollálhatatlan, krónikus stressz az egyén aktuális élethelyzetétől, az átélt élményektől, a személyiségtényezőktől.

Az 1990-es évektől bontakozott ki a pozitív pszichológiai irányzat. Olyan stratégiákat karolnak el, amelyek értékelik a pozitív élményeket, bátorítják a pozitív attitűdöket, támogatják az olyan erősségeket, mint az érzelmi intelligencia, a pozitív érzelmek, az optimizmus, a remény, a hála és a jóllét (Csíkszentmihályi és Csíkszentmihályi 2011).

A boldogság vagy jóllét három modelljét különböztetik meg, amelyek az emberi tapasztalatok pozitív oldalát képviselik, változatos módon kapcsolódnak össze és nem zárják ki egymást (Peterson, Park és Seligman 2005).

A szubjektív, hedonikus jóllét Ryan és Deci (2001) szerint élvezetközpontú. Diener (2000) a szubjektív jóllétet affektív és kognitív komponensekre osztja. Az affektív komponens az aktuális pozitív és negatív érzelmi állapotot, a kognitív komponens az élettel való általános és aktuális elégedettséget jelenti. A szubjektív jóllétnek van egy egyénre jellemző áltagos szintje (Diener és Lucas 1999), amit az életesemények pozitív vagy negatív irányba mozdíthatnak el, de aztán az nagy valószínűséggel visszatér a személyre jellemző szintre.

Az eudaimonikus jóllét az önkiteljesedéssel, önaktualizációval jellemezhető. A humanisztikus iskolán belül Rogers fogalmazza meg a teljességgel működő embert, Maslow szükséglethierarchiájának csúcsán az önaktualizáció foglal helyet, Csíkszentmihályi pedig a flow fogalmával bővítette az eudaimonikus jóllét tartományát, amely szerint az ember boldogságát a képességei kibontakoztatásával, aktív cselekvéssel és tartalmas, hiteles társas kapcsolatokkal érheti el (Csíkszentmihályi 1997).

Az egzisztenciális jóllét pedig az élet értelmességének megtapasztalását jelenti (Frankl 2005). Az egzisztenciális jóllét az élet értelmes voltának szubjektív élménye, a személy viszonya a létezés nagy kérdéseihez, az életének céljához, értelméhez, élethez és halálhoz (Yalom 2003). Ide tartozik a spirituális jóllét is (Gomez és Fischer 2003).

Az életminőséget meghatározó háttértényezők

Az életminőséget befolyásoló tényezők a nem, az életkor, a szocioökonómiai státusz, a kulturális értékek, a pénz, valamint az értelem, mint alapvető pszichológiai erőforrás.

Számos kutatás igazolta, hogy a nők szorongás- és depressziószintje, vitális kimerültsége magasabb, életminőségük alacsonyabb, mint a férfiaké (Bodóné, Balog és Szász 2010). Ennek okaira több magyarázat is létezik: részben biológiai és pszichológiai, részben a nők társadalmi-szociális helyzetéből adódik ez a különbség (Balog és Purebl 2008).

Az életkor előrehaladása testi, lelki és társas egészségre kiterjedő veszteségekkel, a rendelkezésre álló erőforrások beszűkülésével jár együtt (Freund és Ebner 2005). Ezt a folyamatot azonban lassíthatja, ha az egyén képes új erőforrásokat találni, illetve a meglévőket jobban kiaknázni (Ebner, Freund és Baltes 2006).

A gazdasági egyenlőtlenség mértékén túl fontos szerepe van az egyén szubjektív percepciójának, hogy a személy milyen mértékű egyenlőtlenséget észlel a pozícióban illetve a jövedelemben (Mackenbach, Stribu és mtsai 2008). Kopp és munkatársai (2004) azt találták, hogy a hátrányos szociális helyzet önmagában nem veszélyeztető tényező, csak akkor, ha az együtt jár a lemaradás szubjektív élményével. Ez a depressziós tünetegyüttes megjelenéséhez vezető erős kontrollvesztés-élménnyel járhat együtt. A képzettség, a legmagasabb iskolai végzettség - akárcsak a szociális státusz- erős korrelátuma a testi és lelki egészségnek, mivel a modern társadalomban ez jelenti a mobilitás lehetőségét, a társadalmi erőforrásokhoz való hozzáférést.

A nők önállóságának, függetlenségének növekedése ellentmondásos hatású. Míg a nők konfliktust élnek meg a családi és munkahelyi szerepeikből adódóan, a férfiak számára az "önálló nő" sajátos stresszforrás (Ádám, Győrffy és László 2008). Kopp és munkatársai kutatása azt az eredményt hozta, hogy azokon az ország területein, ahol a nők átlagos képzettsége, észlelt szociális státusza magasabb, alacsonyabb a férfiak halandósága. Azokban a térségekben, ahol a férfiak észlelt szociális státusza és a nők átlagos képzettsége volt magasabb, a nők halandósága alacsonyabb (Kopp, Skrabski, Kawachi és Adler 2005).

A boldogság és a pénz kapcsolatának óriási szakirodalma van (Ruckriegel 2007, Biswas-Diener 2008, Deaton 2008).

A Gallup 2003-ban globális összehasonlítást készített a világ országairól a jövedelem és az élettel való elégedettség tekintetében (Deaton 2008), ezt mutatja az alábbi grafikon:

1.ábra Az élettel való elégedettség és az egy főre jutó GDP 2003-ban a világ országaiban

A grafikon vízszintes tengelye a 2003-as egy főre jutó nemzeti összterméket, függőleges tengelye az országok lakóinak élettel való átlagos elégedettségét mutatja.

A felmérések szerint minél több a pénz, annál nagyobb az elégedettség. Alacsonyabb jövedelem esetén még erős az összefüggés az anyagi helyzet és a boldogság, az élettel való elégedettség között, de egy bizonyos kritikus pont felett, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak elérése felett ez a kapcsolat már jelentősen gyengülni kezd.

Egyéb kutatások is azt mutatják, hogy az anyagias emberek annak ellenére, hogy elérik anyagi céljaikat, kevésbé elégedettek az életükkel. A jelenség hátterére különböző magyarázatok születtek. Egyes elképzelések szerint nem önmagában az anyagias értékorientáció okozza a jóllét csökkenését, hanem közvetítő tényezőkön keresztül hat annak mértékére. Ilyen közvetítő tényező lehet az, ha a személy úgy látja, értékorientációjában eltér a szociális környezet által elvárt értékektől, így a jóllét csökkenése a társas környezettel kapcsolatban megélt feszültséget tükrözheti (Sagiv és Schwartz 2000). Christopher és munkatársai (2009) azt találták, hogy az anyagiasság és a negatív érzelmek kapcsolatának hátterében a külső kontrollhit állhat. Azaz, ha az egyénnek az a benyomása, hogy a vele történő eseményeket elsősorban a véletlenek vagy hatalmas mások befolyásolják, akkor anyagiasabb és egyúttal negatív érzelmeket is gyakrabban él át. Az anyagiasság tehát egyfajta megoldási kísérlet a kontroll megszerzésére (Christopher, Saliba és Deadmarsh 2009). Boehnke és munkatársai az anyagiassághoz hasonló konstruktumokat vizsgáló kutatásaikban (Boehnke, Fuss és Rupf 2001) kimutatták, hogy míg az én-transzcendentáló értékek (univerzalitás, jóakarat) a tágabb környezetért, a szükséget szenvedőkért való aggodalommal, valamint magasabb jólléttel jártak együtt, addig az én-kiterjesztés értékei (teljesítmény, hatalom) a személyes ügyek miatti aggódással, egyúttal pedig alacsonyabb jólléttel. Aki a másikkal való törődésre helyezi a hangsúlyt, jobban érzi magát, mert az önmagunkkal való (aggodalmaskodó) foglalkozás negatív hatású lehet (Salmela-Aro, Pennanen és Nurmi 2001).

Az értelem, mint alapvető pszichológiai erőforrás

A kiszolgáltatottság és a kontrollvesztés borítja fel elsősorban az ember lelki egyensúlyát. Park és Folkman globális és szituációs jelentés modellje a pszichológiai egészséget illető egyik legátfogóbb megközelítés. Eszerint a folyton változó kihívások közepette az egyén igyekszik valamilyen módon fenntartani egy egységes, jelentésteli valóságképet, ún. átfogó jelentésrendszert. Ez személyes konstrukció a self (én) és a világ viszonyának jellegéről, melynek fő elemei:

• kognitív összetevő: átfogó (globális) hiedelmek
• motivációs összetevő: életcélok és alapvető törekvések
• fenomenológiai, szubjektív összetevő: az értelmesség élménye

A globális jelentés a jelentések általános, absztrakt szintjére utal. Ez alapvető célokat, feltételezéseket, hiedelmeket, elvárásokat foglal magában az énről és a világról, mint az igazságosság és tisztesség, a szerencse és kontroll (Park és Folkman 1997, Park 2005).

Az emberek által az életben legfontosabbnak tartott ideálokat, állapotokat, tárgyakat foglalják magunkban az életcélok és alapvető törekvések. A általában megnevezett életcélok közé tartoznak a kapcsolatok, a munka, a jómód, gazdagság, a tudás és a teljesítmény (Emmons 1999, Ryan, Sheldon, Kasser és Deci 1996). Az alapvető törekvések fontos összetevője, hogy fenntartsuk azokat a meglévő állapotokat, melyek a jelenben megfelelőek a számunkra, pl. az egészséget, a társas kapcsolatokat (Klinger 1998 Ebner, Freund és Baltes 2006).

Az értelmesség élménye annak módját jelenti, ahogyan az ember összességében átéli életének értelmességét, értelemmel való telítettségét. Azt fejezi ki az egyén számára, hogy életének nagyobb távlatban (akár egész életén át) van célja, rendeltetése, vannak az átfogó hiedelmeihez illeszkedő tervei és szándékai. Az sem kell feltétlenül, hogy ezek a célok közeliek és könnyen elérhetőek legyenek - sokkal inkább a végső cél (vagy célok) felé való haladás számít, mint azok aktuális elérése (Baumeister 1991). A múlt, jelen és jövő helyzetei, eseményei között valamiféle jelentésteli kapcsolat van, mely megfelel a személy alapvető hiedelmeinek és elvárásainak. Ezt a fajta értelem fogalmat tartják számon a pszichológiai jóllét egyik elemeként (Crumbaugh és Maholick 1964, Konkolÿ-Thege és Martos 2006).

Az átfogó jelentésrendszerek működésének jelentős szerepe van a mindennapi élet magatartás- és élménymintázatainak kialakulásában, a személy nehéz élethelyzeteinek értelmezésében, azokra adott reakcióiban. Az értelemkeresés és értelemadás dinamikus folyamat, amely az egyén átfogó jelentésrendszerét stabilizálja, illetve az értelmesség szubjektív élményének az ember számára kielégítő szintjét eléri. Ennek az átfogó, koherenciát és célokat biztosító rendszernek a fenntartása, megőrzése, fejlesztése alapvető emberi motiváció. Az ezzel foglalkozó elméletalkotók szerint az élet értelmességének élménye az egyik alapvető tényezője a hosszú távú testi és lelki egészségnek (Konkolÿ-Thege 2007).

Célok

Az ember tudatosan cselekvő lény, személyisége pedig egy bizonyos mértékű mozgástérrel, szabadsággal rendelkező önszabályozó rendszer. Ennek az önszabályozásnak az egyik alrendszere a célok felállítása és megvalósítása. A célok olyan jövőbeni állapotok mentális reprezentációi, melyek a cselekvés szempontjából motivációs erővel bírnak, mivel a személy akaratlagos aktivitását irányítják (Karoly 1993, Austin és Vancouver 1996).

Az, hogy a személy rendelkezik számára fontos, értékes célokkal, melyek iránt elkötelezett, a pszichológiai egészség fontos előrejelzője (Brunstein, Maier és Dargel 2007). A céloknak a személy képességeinek összhangban kell lenni. Azok növelik a személy pszichológiai jóllétét, amelyeket az megvalósíthatónak értékel (Brunstein 1993).

A célok nem függetlenek egymástól, hanem hierarchikusan reprezentált célrendszerként léteznek, melyek összefüggésben állnak a pszichológiai jólléttel. Sheldon és Kasser (1995) szerint a személyiség szerveződhet koherens és kongruens módon. A célok koherenciája azt jelenti, hogy a személyiség, mint rendszer, összességében konfliktusmentes. Ez a koherencia lehet horizontális, amely az azonos szinten álló célok közti összhangot, és vertikális, amely a rövid és hosszú távú célok kapcsolatát jelenti. A célok kongruenciája annak függvénye, hogy az ember a célt mennyire tekinti sajátjának, elkötelezett az iránt.

A célok egymáshoz viszonyított fontosságuk alapján is rendszerezhetők (Hsieh 2008). Az ember gyakran kényszerül választási helyzetbe, amikor az egyes életcéljai összeütközésbe kerülnek egymással (pl. az energiáért, a figyelemért) (Schwartz, Hazen, Leifer és Heckerling 2008).

A célok tartalma is kapcsolatba hozható az egészséggel, mivel a teljes élet minőségét, értelmességét meghatározzák a személy cselekvéseinek minősége, tartalma (Sheldon 2001). Kasser és Ryan (1993), az Aspirációs Index kidolgozói a hosszú távú, általános életcélok, törekvések tartalmi jellemzőinek kapcsolatát vizsgálták a személy aktuális magatartásával, életvezetésével, testi-lelki egészségével.

Öndeterminációs elmélet

Deci és Ryan (1985) kidolgozta az öndeterminációs elméletet, mely szerint az egyén alapvető pszichológiai szükséglete, hogy autonóm módon működjön. Különbséget tesznek extrinzik és intrinzik értékek között.

Eszerint az intrinzik értékekre való törekvés önmagában kielégítő, mert direkt módon kapcsolódik az olyan alapvető szükségletekhez, mint a kompetenciaszükséglet, az autonómiára és a társas kapcsolatokra irányuló szükséglet (Deci és Ryan 2000). Az intrinzik értékek valódi lelki szükségleteken alapulnak, ezáltal támogatják a lelki kiteljesedést, fejlődést. Ilyen értékek például az önelfogadás, személyes növekedés, a kapcsolatok csoportjába tartozó szükségletek.

Az extrinzik értékek ezzel szemben kevésbé direkt módon elégítik ki az alapvető pszichológiai szükségleteket, és gyakrabban járnak együtt alacsonyabb, törékeny, feltételekhez kötött önbecsüléssel, lelki bizonytalanságérzéssel, külső befolyásolásra való nagyobb nyitottsággal (Kasser 2005). Mivel az extrinzik értékek nem alapvető lelki szükségleteken alapulnak, az ember önmagán kívül keresi, elnyerésük külső megerősítés révén teljesül. Azáltal, hogy az egyén külsődleges értékekre koncentrál, az elégedettség forrását önmagán kívülre helyezi, ezek az értékek rossz kedélyállapotot, magasabb feszültségszintet, az élethez való alkalmazkodás nehézségét idézik elő. Extrinzik értékek a fogyasztói kultúra által propagált célok és értékek, például a pénz, az anyagi javak megszerzésére irányuló törekvések, a társas környezetben kivívott közismertség, a vonzó megjelenés, a másokban önmagunkról kialakított megfelelő kép (imázs).

Kutatások szerint a relatív intrinzik orientáció összefügg számos pozitív individuális változóval, így az élettel való elégedettséggel, több pozitív érzelem átélésével, nagyobb mértékű önmegvalósítással, jobb közérzettel, kisebb mértékű szorongással és depresszióval. Míg a relatív extrinzik orientációval rendelkező egyéneknél ennek ellenkezője nyert igazolást. Cohen és munkatársai vizsgálata kimutatta, hogy az anyagias személyek különböző mentális és pszichológiai zavarainak megjelenésének valószínűsége szignifikánsan magasabb. Gyakrabban tapasztalnak elidegenedést társas kapcsolataikban, több összetűzése keverednek a barátaikkal, társukkal (Kasser 2005).

Az öndeterminációs elmélet egyik következtetése lehet, hogy az életcélok és ezekben megnyilvánuló értékválasztások egyaránt besorolhatók két motivációs kategóriába. Az extrinzik és intrinzik életcélokat vizsgáló kutatások a pénzügyekre és anyagi jólétre, hírnévre és elismertségre, jó megjelenésre, személyes fejlődésre és önelfogadásra, pozitív kapcsolatokra, közösségi elkötelezettségre és testi egészségre vonatkoztatták az életcélokat, más néven aspirációkat (Kasser és Ryan 1996).

Számos kutatás támasztja alá, hogy az életcélok orientációjának kialakulásában valószínűleg nagyon jelentősek a gyermek- és fiatalkori tapasztalatok (Kasser, Ryan, Zax & Sameroff 1995). Az anyagias célok hátterében feltételezhető a szükségletek kielégítésének hiánya, anyagias szülői értékek és elvárások, a fejlődés támogatásának, a gondoskodásnak hiánya, a tágabb környezet bizonytalansága. A hátrányos helyzet, a létbizonytalanság, a szegénység az extrinzik törekvések jelentőségének fontos háttértényezője.

Sheldon és Kasser (2008) egy kísérletsorozatában azt vizsgálták, hogy az aktuális fenyegetettség közvetlenül is befolyásolja, megváltoztatja az extrinzik és intrinzik célok fontosságát.

Szubjektív jóllét

Az ember sikerességének sokféle mutatója létezik. Az objektív gazdasági és társadalmi indikátorokon (pl. GDP, jövedelem, egészség, biztonság, környezeti állapot, társas kapcsolatok, stb.) túl a szubjektív jóllét mutatói is azt a célt szolgálják, hogy az egyén életminőségéről kapjunk teljesebb képet. A szubjektív jóllét fogalmát és mutatóit élesen elkülöníthetjük az életminőség objektív mutatóitól. Az életminőség objektív mutatói egy külső nézőpontból értékelik az egyének helyzetét, függetlenül azok értékeitől és preferenciáitól, míg a jóllét szubjektív mutatói az egyéni preferenciákat, vágyakat, normákat tükrözve mérik az életminőséget (Diener et al., 2009). Diener (2000) szerint "a szubjektív jóllét az embereknek a saját életükkel kapcsolatos kognitív és érzelmi értékelése".

Grob (1995) szerint a szubjektív jóllét két dimenziója az elégedettség és a "betegség-lét".

Az elégedettség összetevői az élettel szembeni pozitív attitűd, a pozitív önértékelés, a depresszív hangulat hiánya, az élet öröme.

Az élettel szembeni pozitív attitűd jelenti egyrészt az élet pozitív tudatosságát, azt, hogy a világ dolgaihoz általános pozitív attitűddel közeledik az egyén, másrészt a személy azon meggyőződését, hogy értelmes életet él. A depresszív hangulat az energiahiányt, a szomorúságot, visszahúzódást mutatja. E dimenziónak a hiánya fontos jelzője a szubjektív jóllétnek, az élettel való elégedettségnek. Az élet öröme az élet pozitív értékelését, megbecsülését, a személyes képességek, és azok jellemzőinek elfogadását jelenti.

A "betegség-lét" összetevői a személyek problémák és szomatikus tünetek, reakciók.

A személyes problémák azt jelentik, hogy a személyt milyen mértékben foglalkoztatják, nyugtalanítják különböző problémák, miként ismeri fel és fogadja el a felmerülő problémákat, valamint mennyire érzékeny a problémás helyzetekre. A szomatikus tünetek, reakciók azt mutatják, hogy az egyén milyen mértékben hajlamos belső feszültségeit szomatikus tünetekbe átfordítani.

Eaton és Kessler (1981) szerint az a megállapítás, hogy a férfiak és nők azonos globális boldogságszinten vannak, összeegyeztethetetlen azzal a ténnyel, hogy a nőknél gyakrabban fordul elő depresszió, mint férfiaknál. E paradoxon egyik lehetséges magyarázata azt, hogy a nők átlagosan erőteljesebben élnek át pozitív és negatív érzelmeket egyaránt, mint a férfiak (Wood et al., 1989). Hasonlóképpen, Lee, Seccombe és Shehan (1991) megállapította, hogy a nők a férfiaknál nagyobb valószínűséggel jelentik ki, hogy nagyon boldogok. A nők intenzívebb pozitív érzelmei kiegyensúlyozzák a nagyobb negatív érzelmeik hatását. Fujita és munkatársai (1991) azt feltételezik, hogy mivel a nők nyitottabbak az intenzív érzelmi tapasztalatokra, ezáltal sebezhetőbbé válnak, ha negatív vagy ellenőrizhetetlen eseménnyel találkoznak. Azonban ha az életük jó, a nők nagyobb valószínűséggel élnek meg intenzív boldogságot.

Nolen-Hoeksema és Rusting szerint a nők azért élnek szélsőségesebb érzelmi életet, mint a férfiak, mivel eltérő a két nem szociálisan előír szerepe (Wood et al., 1989). A hagyományos női nemi szerep többek között több gondozási feladatot érint, amely minél több érzelmi válaszkészséget kíván a nőktől, mint a férfiak esetében. Ennek eredményeként a nők szívesebben tapasztalják meg és fejezik ki az érzelmeiket.

Aspirációk és szubjektív jóllét

Kasser és Ryan (1993) az értékek, célok és a szubjektív jóllét kapcsolatát vizsgáló kutatásukban azt találták, hogy azok a személyek, akiknek az extrinzik célok fontosak (törekvés a sikerre, a pénz, az anyagi javak megszerzése) alacsonyabb jóllétről számoltak be és rosszabb lelki állapotban voltak nemüktől függetlenül, mint azok az egyének, akiknek az intrinzik célok (önelfogadás, kapcsolatok és közösségi érzések) voltak az elsődlegesek.

Kutatási cél

Kutatásomban a szubjektív értékkategóriák (extrinzik és intriznik értékek) és a szubjektív jóllét együttjárását, jellemzőit vizsgálom nőknél és férfiaknál.

Hipotézisek

1. A szubjektív jóllét szintjében nem mutatkoznak nemi különbségek (Diener és mtsai 1999; Szondy 2004).

2. Az aspirációk fontosságának megítélésében jelentős különbség lesz a nemek között. A nők fontosabbnak tartják az intrinzik aspirációkat, a férfiak pedig a gazdagságot (V. Komlósi és mtsai 2006).

3. Az intrinzik aspirációk közül (az egészség után) a nők számára a társas kapcsolatok, a férfiak számára a személyes növekedés fontosabb (V. Komlósi és mtsai 2006).

Módszerek

Minta

A vizsgálati személyeket hólabda mintavételi eljárással toboroztam. Az online kérdőívet összesen 117 fő (n=117, 46 férfi és 71 nő) töltötte ki. A személyek átlagéletkora 41,23 év. A legfiatalabb kitöltő 23, a legidősebb 61 éves volt. A kitöltők 24 %-a középfokú végzettséggel rendelkezett, 60 %-uk főiskolát, 16 %-uk egyetemet végzett.

Eszközök

A szubjektív jóllét vizsgálatát a Berni Szubjektív Jóllét Kérdőívvel végeztem.

A Berni Szubjektív Jóllét Kérdőív a szubjektív jóllét két dimenzióját írja le: az elégedettséget és a "betegség-létet".

Az elégedettség dimenzió összetevői: az élettel szembeni pozitív attitűd (az élet pozitív tudatossága, az értelmes élet meggyőződése), a pozitív önértékelés, a depresszív hangulat hiánya (energiahiány, szomorúság, visszahúzódás), az élet öröme (az élet pozitív értékelése, a személyes képességek elfogadása).

A "betegség-lét" dimenzió összetevői: a személyes problémák (saját és mások problémáinak felismerése, ezzel való foglalkozás mértéke), a szomatikus tünetek és reakciók (mennyire hajlamos a személy a problémáit szomatikus tünetekbe fordítani.

A vizsgálati személyek egy ötfokú skálán jelölik a magukra igaznak tartott állítást.

A személyes törekvések vizsgálatát a Rövidített Aspirációs Index-szel végeztem. A kérdőív elméleti hátterét Deci és Ryan (1985, 2000) öndeterminációs elmélete alkotja. Eszerint a személyiség egészséges működését, növekedését, belső integrációját bizonyos veleszületett és univerzális szükségletek kielégítése biztosítja legfőképpen. Szerintük három alapvető szükséglet létezik: a személy autonómia igénye, a pozitív kapcsolatok igénye, valamint a kompetens, önirányította cselekvés képességének igénye. Ezek a személyiség fő motiváló erői. Kielégítésük történhet önmotiválás (intrinzik motívumok) és külső motiválás (extrinzik motívumok) által. Empirikus kutatásokon keresztül Deci és Ryan a legjelentősebb intrinzik és extrinzik motívumokat életcélok, aspirációk formájában fogalmazták meg.

A rövidített kérdőívben a 7 céltípus (gazdagság, hírnév, jó megjelenés, személyes növekedés, tartalmas emberi kapcsolatok, társadalomi elkötelezettség, egészség) mindegyikéhez 2-2 tétel tartozik.

A vizsgálati személyek egy ötfokú skálán jelölik a magukra igaznak tartott állítást.

Eredmények

A teljes mintát figyelembe véve az egyes aspirációk fontosságát tekintve a tartalmas emberi kapcsolatok, az egészség, a személyes növekedés kategóriában kaptam a legmagasabb pontszámokat. Ezek az aspirációk a legtöbb válaszadó számára nagyon fontosak, amit az is jelez, hogy ennél a háromnál volt a legalacsonyabb a szórás.

A legkevésbé fontos életcélnak a három extrinzik aspirációt: a gazdagságot, jó megjelenést és a hírnevet tartották a vizsgálati személyek. A legmagasabb szórás a jó megjelenésnél mutatkozott, ami ezen a területen mutatkozó nagy egyéni eltérésekre utal.

Összességében az intrinzik aspirációk előnyben részesülnek az extrinzik aspirációkkal szemben.

2.ábra A Rövidített Aspirációs Kérdőívben elért eredmények leíró statisztikája

A Berni Szubjektív Jóllét Skála teljes minta eredményeinek vizsgálatakor a Grob-féle elégedettség mutatói közül messze a legmagasabb értékek az élettel szembeni pozitív attitűd területén mutatkoztak. Ezt követték a betegség-lét dimenzióból a személyes problémák. Közel azonos értékeket jeleztek az élet öröme, a pozitív önértékelés és a szomatikus tünetek, reakciók terén. A depresszív hangulat skálán elért alacsony érték a depresszív hangulat hiányának jelzője. A szórás az élettel szembeni pozitív attitűd kategóriában volt a legmagasabb, ami nagy egyéni eltérésekre utal, míg a legalacsonyabb szórás a depresszív hangulatnál mutatkozott.

3. ábra A Berni Szubjektív Jóllét Skálán elért eredmények leíró statisztikája

Összehasonlító statisztika

A életcélok vizsgálatakor az Aspirációs Kérdőívben a fontossági sorrend mindkét nemnél kisebb hangsúlyeltolódással az intrinzik motivációk túlsúlya látható.

Míg a nőknél a tartalmas emberi kapcsolatok, az egészség, személyes növekedés és a társadalmi elkötelezettség a sorrend, a férfiaknál a személyes növekedés kerül az első helyre, melyet a tartalmas emberi kapcsolatok, az egészség és a társadalmi elkötelezettség kategóriája követ. A társadalmi elkötelezettség mindkét nem esetében a negyedik a fontossági sorrendben.

Az extrinzik életcélokat tekintve azonos a sorrend a nemeknél: gazdagság, jó megjelenés és hírnév. A férfiaknál a személyes növekedés, a nőknél az egészség kategóriában a legkisebb a szórás, ami azt mutatja, hogy ezek az aspirációk a legtöbb válaszadó számára nagyon fontosak, míg a férfiaknál és a nőknél egyaránt a jó megjelenésnél legnagyobb a szórás, azaz mindkét nem esetében nagy egyéni különbségek mutatkoznak ebben a kategóriában.

4.ábra Extrinzik és intrinzik életcélok sorrendje nőknél és férfiaknál

Az összehasonlító statisztikai elemzés (két mintás t-próba) alapján a nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az intrinzik aspiráció (összesített mutató) d(88,4)= -3,023; p=0,003**, a tartalmas emberi kapcsolatok d(73)=-3,27; p=0,002**, az egészség d(70,9)= -3,797; p=0,000*** mutatóinál.

Ezzel szemben a férfiak a hírnév tekintetében szignifikánsan magasabb pontszámot adtak d(77,7)= 2,586 ; p=0,012*.

Nem volt jelentős különbség a nemeknél az extrinzik aspiráció (összesített mutató), a gazdagság, a jó megjelenés, társadalmi elkötelezettség és a személyes növekedés fontosságának megítélése terén.

A szubjektív jóllét vizsgálatakor az összehasonlító statisztikai elemzés (két mintás t-próba) alapján nemek tekintetében túlnyomórészt azonos volt a sorrend, kivéve a férfiaknál a pozitív önértékelést követte a szomatikus tünetek, reakciók kategória, a nőknél ez fordított.

6.ábra Az egyes aspirációk fontossága és az egyes szubjektív jóllét mutatók közötti kapcsolat erőssége férfiaknál (n=46) +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01

Férfiak esetében az intrinzik életcélok és az élettel szembeni pozitív attitűd között közepesen erős pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely erősen szignifikáns r=0,381 p=0,0089**. Az intrinzik életcélok és a depresszív hangulat hiánya között közepesen erős negatív irányú lineáris kapcsolat van, amelyik erősen szignifikáns r=-0,527 p=0,0002**.

Az intrinzik életcélok és az élet öröme alskála között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, amelyik tendenciaszerű r=0,275 p=0,0089**.

Az intrinzik életcélok közül a személyes növekedés az élettel szembeni pozitív attitűd alskála között közepesen erős pozitív irányú lináris kapcsolat van, amely szignifikáns r=0,345 p=0,0188*, ugyanezen életcél és a depresszív hangulat hiánya alskála között negatív irányú közepesen erős lineáris kapcsolat van, amely erősen szignifikáns r= -0,447 p= 0,0018**.

A tartalmas emberi kapcsolatok az élettel szembeni pozitív attitűd alskála között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely gyengén szignifikáns r=0,338 p=0,0215*.

Ugyanezen életcél és a depresszív hangulat hiánya alskála között közepesen erős pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely erősen szignifikáns r= -0,454 p=0,0015**, az élet öröme alskála között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely tendencia szinten szignifikáns r=0,274 p=0,0653+.

A társadalmi elkötelezettség és a pozitív önértékelés között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely tendencia szinten szignifikáns r=0,248 p=0,0972+. Ugyanezen életcél és a élet öröme alskála között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van mely tendencia szinten szignifikán r=0,290 p=0,0505+.

Az egészség és a depresszív hangulat hiánya között gyenge negatív irányú lineáris kapcsolat van, mely tendencia szinten szignifikáns r=-0,226 p=0,0996+.

Az egyes aspirációk fontossága és az egyes szubjektív jóllét mutatók közötti kapcsolat erőssége nőknél (n=71) +: p < 0,10 *: p < 0,05 **: p < 0,01

Nők esetén az extrinzik életcélok és a depresszív hangulat hiánya (r=0,215 p=0,0701+), valamint a személyes problémák (r=0,209 p=0,0803+) között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely tendencia szinten szignifikáns.

A gazdagság és a pozitív önértékelés között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely szignifikáns r=0,237 p=0,0466*.

A hírnév és a depresszív hangulat hiánya között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely tendencia szinten szignifikáns r=0,207 p=0,0826+.

A hírnév és a személyes problémák között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely szignifikáns r=0,236 p=0,0478*.

A jó megjelenés és a személyes problémák között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van, mely tendencia szinten szignifikáns r=0,204 p=0,0877+.

Az intrinzik életcélok közül a személyes növekedés és a depresszív hangulat hiánya között közepes negatív irányú lineáris kapcsolat van, mely erősen szignifikáns r=-0,310 p=0,0086**.

Diszkusszió

A dolgozatomban végzett vizsgálat eredményesnek mondható. Kutatásom során a szubjektív jóllét és az aspirációk fontosságának összefüggéseit vizsgáltam nők és férfiak között. Eredményeim egybecsengenek a szakirodalomban fellelhető kutatások eredményeivel.

Az első hipotézisem, mely szerint a szubjektív jóllét szintjében nem mutatkoznak nemi különbségek, igazolódott. Ez alól egyetlen kivétel volt, a szomatikus tünetek és reakciók szintjén, ahol azt találtam, hogy a nők hajlamosabbak az ilyen jellegű reakciókra, mint a férfiak. Ezek az eredmények összhangban vannak más kutatások eredményeivel (Diener és mtsai 1999).

A második hipotézisem szerint az aspirációk fontosságának megítélésében jelentős különbség lesz a nemek között. Ez a hipotézisem is igazolódott, mivel a nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az intrinzik aspiráció mutatón (összesített mutató).

Saját eredményeim is megerősítették V. Komlósi és munkatársai (2006) vizsgálatait, akik azt találták, hogy a nők fontosabbnak tartják az intrinzik aspirációkat.

A harmadik hipotézisem a vizsgálat során szintén beigazolódott, miszerint az intrinzik aspirációk közül (az egészség után) a nők számára a társas kapcsolatok, a férfiak számára a személyes növekedés fontosabb (V. Komlósi és mtsai 2006). Mindkét nemnél az intrinzik aspirációk túlsúlyát találtam, nőknél a tartalmas emberi kapcsolatok, egészség, személyes növekedés, társadalmi elköteleződés, férfiaknál a személyes növekedés állt az első helyen, ezt követte a tartalmas emberi kapcsolatok, egészség, társadalmi elköteleződés.

Kutatásomnak nem volt célja, mégis vizsgáltam az aspirációk és Berni Szubjektív Jóllét skála alskáláinak együttjárását férfiaknál és nőknél.

Azt találtam, hogy azok a férfiak, akiknek fontosak az intrinzik életcélok (összesített mutató), valamint ezen belül is a személyes növekedés és a tartalmas emberi kapcsolatok kevésbé hajlamosak a depresszív hangulatra. Továbbá azon férfiak számára, akinek az intrinzik életcélok fontosak, pozitív az élettel szembeni attitűdjük, örömüket lelik az életben. A személyes növekedés együtt jár az élettel szembeni pozitív attitűddel, az életcélokkal rendelkezőkre pedig kevésbé jellemző a depresszív hangulat. A tartalmas emberi kapcsolatokkal rendelkeződnek pozitív az élettel szembeni attitűdjük. A társadalmi elkötelezettség életcél együtt jár a pozitív önértékeléssel, valamint az életben lelt örömmel, valamint az egészséges férfiakra kevésbé jellemző a depresszív hangulat.

Nőknél az intrinzik életcélok tekintetében egyedül a személyes növekedésnél volt szoros negatív kapcsolat a depresszív hangulattal. Nők esetén e jelenség hátterében többféle magyarázat is létezik, melyek részben pszichológiai, biológiai okok, részben a szociális státuszból eredő okok lehetnek. Ilyen például a kettős szerepből eredő feszültség, a férfiakhoz képesti státuszhátrány (Balog és Purebl 2008).

Nők esetén az extrinzik életcélokkal, ezen belül is a hírnévvel rendelkezőkre kevésbé jellemző a depresszív hangulat, valamint a személyes problémák. A gazdagság alskálán több pontot elért nőknek pozitívabb az önértékelése. Meglepő eredmény, hogy nőknél a jó megjelenés és a személyes problémák között gyenge pozitív irányú lineáris kapcsolat van. Ennek oka nem tisztázott. Az intrinzik életcélok közül a személyes növekedést fontosnak tartó nőknél kevésbé jellemző a depresszív hangulat.

Összegzés, kitekintés

Vajon milyen értékek játszanak védőfaktorként szerepet a mentális egészség kialakításában, fenntartásában? Vizsgálatom összhangban a nemzetközi és hazai kutatásokkal azt az eredményt hozta, hogy az intrinzik életcélok sokkal inkább hozzájárulnak a szubjektív jólléthez, mint az extriznikek. A életcélok személyes szinten ható motiváló tényezők, melyek befolyásolják a magatartást. Ennél fogva a jó célok együtt járnak a jó élettel, és ez esélyt jelenthetnek a változásra. (Csíkszentmihályi 2011). Ezt igazolják az olyan kísérleti tréningek, mint amit Sheldon és munkatársai végeztek. Ők a személyes célok szintjén értek el a kísérleti csoportjukkal változásokat, ami növelte a pszichológiai jóllét szintjét a kontrollcsoporthoz képest (Sheldon és mtsai 2002). Továbbá terápiában is alkalmazhatók a célok, ezt bizonyították Cox és Klinger alkoholistákkal és szerhasználókkal végzett terápiás munkájuk során (Cox és Klinger 2002).

Irodalom

Andorka, R. (1996) Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek: Antológia.

Ádám, Sz., Győrffy, Zs., László, K. (2008) A családi és munkahelyi szerepek közötti konfliktus és a pszichés jó-lét mutatók kapcsolata. In: Kopp M (szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó. (pp. 260-265)

Austin, J.T., Vancouver, J.B. (1996) Goal constructs in psychology: Structure, process, and content. Psychol Bull, 120. (pp.338-375)

Balog, P. (2008) A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In Kopp, M. (szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó. (pp. 240-253)

Balog, P., Purebl, Gy. (2008) A depressziós tünetegyüttes jelentősége az esélyteremtés szempontjából. In: Kopp M (szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó. (pp. 584-591)

Baltes, P. B., Glück, J., Kunzman, U. (2002) Wisdom: Its structure and function in regulatin succesful life-span development. In Snyder, C. R., Lopez, S. J. (eds) Handbook of positive psychology (pp. 327-350) New York: Oxford University Press.

Baumeister, R.F. (1991) Meanings of life. New York: Guilford Press.

Biswas-Diener, R.M. (2008) Material wealth and subjective well-being. In.: The Science of subjective well-being. New York: Guilford Press

Bodóné Rafael, B., Balog, P., Szász, K. (2010) Kardiológiai rehabilitációs osztályra kerülő betegek pszichés állapota. Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése, 2010. szeptember 2-4. Szeged.

Boswell, G.H., Kahana, E., Dilworth-Anderson, P. (2006) Spirituality and healthy lifestyle behaviours: Stress counter-balancing effects on the well-being of older adults. Journal of Religion and Health 45(4), (pp. 587-602)

Brunstein, J.C. (1993) Personal goals and subjective well-being: A longitudinal study. J Pers Soc Psychol, 65. (pp. 1061-1070)

Brunstein, J.C., Maier, G.W., Dargel, A. (2007) Persönliche Ziele und Lebenspläne: Subjektives Wohlbefinden und proaktive Entwicklung im Lebenslauf. In: Brandtstaedter, J., Lindenberger, U. (Eds.), Entwicklungspsychologie der Lebensspanne: Ein Lehrbuch. Stuttgart: Kohlhammer. (pp. 270-304)

Carver, C.S., Scheier, M.F.(2002) Self-regulatory perspectives on personality. In: Millon Th, Lerner MJ (szerk.), Handbook of Psychology. Volume 5: Personality and Social Psychology. John Wiley & Sons, Inc., Hoboken, (pp.185-208)

Christopher, A.N., Saliba, L., Deadmarsh, E.J. (2009). Materialism and well-being: The mediating effect of locus of control. Personality and Individual Differences, 46, (pp. 682-686)

Cox, W.M., Klinger, E. (2002) Motivational structure. Relationship with substance use and processes change. Addict Behav. 27. (pp. 925-940)

Crumbaugh, J.C., Maholick, L.T. (1964) An experimental study in existentialism: the psychometric approach to Frankl's concept of noogenic neurosis. J Clin Psychol, 20. (pp. 200-207)

Csíkszentmihályi, M. (1997) Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csíkszentmihályi, M., Csíkszentmihályi, I. S. (2011) Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csíkszentmihályi, M., Rathunde, K. (1997) The development of the person: An experiential perspective ont he ontogenesis of psychological complexity. In Damon, W., Lerner, R. Handbook of child psychology I. Theoretical models of human development (pp. 635-685) New York: Wiley.

Deci, E.L., Ryan, R.M. (2000) The 'what' and 'why' of goal pursuits: Human needs and the self-determination of behavior. Psychological Inquiry 11, (pp. 227-268)

Dezutter, J., Soenens, B., Hutsebaut, D. (2006). Religiosity and mental health: A further exploration of the relative importance of religious behaviors vs. religious attitudes. Personality and Individuell Differences, 40, 807-818.

Diener, E. (2000). Subjective well-being. The science of happiness and a proposal for a national index. American Psychologist. 55. 34-43.

Diener, E., Lucas, R.E., Such, E.M, Smith, H.L. (1999) Subjective well-being: Three decades of progress. Psychological Bulletin, 125. 276-302.

Diener, E., Lucas, R. E., Schimmack, U., & Helliwell, J. F. (2009). Well-Being for Public Policy. New York: Oxford University Press.

Deaton, A. (2008). Income, health and well-being around the world: evidence from the Gallup World Poll. Journal of Economic Perspectives, 22 53-72.

Ebner, N.C., Freund, A.M., Baltes, P.B. (2006) Developmental changes in personal goal orientation from young to late adulthood: From striving for gains to maintenance and prevention of losses. Psychol Aging, 21. (pp. 664-678)

Emmons, R.A. (1999) The psychology of ultimate concerns: motivation and spirituality in personality. New York: Guilford Press.

Emmons, R.A. (2005) Striving for the sacred: personal goals, life meaning, and religion. J Soc Issues, 61. (pp. 731-745)

Erikson, E. (2002) Gyermekkor és társadalom. Budapest: Osiris.

Frankl, V.E. (2005) Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Budapest: Jel Kiadó.

French, S., Joseph, S. (1999). Religiosity and its association with happiness, purpose in life, and self-actualisation. Mental Health Religion & Culture, 2, 117.

Freund, A.M., Ebner, N.C. (2005) The aging self: Shifting from promoting gains to balancing losses. In: Greve, W., Rothermund, K., Wentura, D. (Eds.), The adaptive self: Personal continuity and intentional self-development. New York: Hogrefe. (pp. 185-202)

Fowler, J. W. (1981) Stages of faith. New York: Harper & Row.

Gomez, R., Fisher, J.W. (2003) Domains of spiritual well-being and development and validation of the Spiritual Well-Being Questionnaire. Pers Indiv Differ, 35. (pp. 1975-1991)

Grob, A. (1995) Subjective well-being and significant life-events across the life-span. Swiss Journal of Psychology 54, (pp. 3-18)

Holland, J.M., Neimeyer, R.A. (2005). Reducing the risk of burnout in end-of-life care settings: The role of daily spiritual experience and training. Palliative and Supportive Care, 3, 173-181.

Karoly, P. (1993) Mechanisms of self-regulation: A systems view. Ann Rev Psychol, 44: 23.

Kasser, T., Koestner ,R., Lekes, N. (2002) Early family experiences and adult values: a 26-Year, prospective longitudinal study. Pers Soc Psychol Bull, 28. (pp. 826-835)

Kasser, T., Ryan, R.M. (1993) A dark side of the American dream: Correlates of financial success as a central life aspiration. J Pers Soc Psychol, 65. (pp. 410-422)

Kasser, T., Ryan, R.M. (1996) Further examining the American dream: differential correlates of intrinsic and extrinsic goals. Pers Soc Psychol Bull, 22. (pp. 280-287)

Kasser, T., Ryan, R.M. (2001) Be careful what you wish for: Optimal functioning and the relative attainment of intrinsic and extrinsic goals. In: Schmuck P, Sheldon KM (Eds.), Life-goals and well being. Towards a positive psychology of human striving. Seattle: Hogrefe and Huber, (pp. 116-131)

Kasser, T., Ryan, R.M., Zax, M., Sameroff, A.J. (1995) The relations of maternal and social environments to late adolescents' materialistic and prosocial values. Dev Psychol, 31. (pp. 907-914)

Klinger, E. (1998) The search for meaning in evolutionary perspective and its clinical implications. In Wong, P.T.P., Fry, P.S. (Eds.) The human quest for meaning. A handbook of psychological research and clinical applications. Lawrence Erlbaum Associates, N.J.: Mahwah. (pp. 27-50)

Kohlberg, L. (eds) (1984) Essays on moral development II. The psychology of moral development. San Francisco: Jossey-Bass.

Konkolÿ-Thege, B. (2007) Frankl logoterápia és egzisztenciaanalízise az egészségpszichológia kontextusában. Pszichológia, 27. (pp. 261-274)

Konkolÿ-Thege, B., Martos, T. (2006) Az Életcél Kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7. (pp.153-170)

Kopp, M. (1999) Egészségmegőrzés - mit jelent ma Magyarországon a fiatal nők egészsége? Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10. (pp. 5-15)

Kopp, M. (2008) Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó.

Kopp, M., Pikó, B. (2006) Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In Kopp, M., Kovács, M.E. (szerk.) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. (pp. 10-19) Budapest: Semmelweis Kiadó.

Kopp, M.S., Rethelyi, J. (2004) Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality--the Central-Eastern European health paradox. Brain Research Bulletin, 62. (pp. 351-367)

Levinson, D. J. (1980) Toward a concepcion of the adult life course. In N. Smelser - E. Erikson, eds, Themes of work and love in adulhood (pp265-290) Cambridge: Harvard University Press.

Little, B.R. (1993) Personal projects and the distributed self: aspects of a conative psychology. In: Suls J (szerk.), Psychological perspectives on the self. Vol 4. Lawrence Erlbaum , Hillsdale, (pp. 157-186)

Loevinger, J. (1976) Ego development. San Francisco: Jossey-Bass.

Mackenbach, J.P., Stirbu, I., Roskam, A.J.R., Schaap, M.M., Menvielle, G., Leinsalu, M., Kunst, A.E. (2008) Socioeconomic inequalities in health in 22 European countries. New Engl J Med, 358. (pp. 2468-2481)

Martos, T. (2008) Házaspárok és a stressz - a megküzdés és megelőzés esélyei a párkapcsolatban. In Kopp M (szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó. (pp.230-236)

Martos, T., Szabó, G., Rózsa, S., (2006) Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7. 3, (pp. 171-191)

Maselko, J., Kubzansky, L.D. (2006). Gender differences in religious practices, spiritual experiences and health: Results from the US General Social Survey. Social Science and Medicine, 62(11), 2848-2860.

Park, C.L. (2005) Religion and Meaning. In: Paloutzian R.F., Park C.L. (Eds.), Handbook of the psychology of religion and spirituality. New York: Guilford Press. (pp. 295-314)

Park, C.L., Folkman, S. (1997) Meaning in the context of stress and coping. Rev Gen Psych, 1. (pp. 115-144)

Peterson, C., Park, N., Seligman, M. (2005) Orientations to happiness and life satisfaction: The full versus the empty life. Journal of Happiness Studies, 6. (pp. 625-641)

Pikó, B. (2005) Adolescents' health-related behaviors in the light of their value orientations. Subs Use Misuse, 40. (pp.735-742)

Purebl, G., Birkas, E., Csoboth, C., Szumska, I., Kopp, M. (2006) The relationship of biological and psychological risk factors of cardiovascular disorders in a large- scale national representative community survey. Behav Med, 31. (pp. 133-139)

Ruckriegel, K. (2007). Happiness Research (Glücksforschung) - eine Abkehr vom Materialismus ISSN 1616-0762 Sonderdruck Schriftenreihe der Georg-Simon-Ohm-Fachhochschule Nürnberg Nr. 38.

Ryan, R. M., Deci, E. L. (2000) Intrinzic and extrinsic motivation: classic definitions and new directions. Contemporary Educational Psychology, 25. (pp. 54-67)

Ryan, R.M., Deci, E.L. (2001) On Happiness and Human Potentials: A Review of research on hedonic and eudaimonic well-being. Ann Rev Psychol, 52. (pp.141-166)

Ryan, R.M., Sheldon, K.M., Kasser, T., Deci, E.L. (1996) All goals are not created equal. An organismic perspective on the nature of goals and their regulation. In Gollwitzer, P.M., Bargh, J.A. (Eds.), The psychology of action: linking cognition and motivation to behavior. New York: Guilford Press. (pp.7-26)

Salmela-Aro, K., Pennanen, R., Nurmi, J.E. (2001). Self-focused goals: what they are, how they function, and how they relate to well-being. In: Schmuck P, Sheldon KM (Eds.). Life-goals and well-being. Towards a positive psychology of human striving. (148-166) Seattle: Hogrefe and Huber.

Sagiv, L., Schwartz, S.H. (2000). Value priorities and subjective well-being: direct relations and congruity effects. European Journal of Social Psychology, 30, 177-198.

Schwartz, A., Hazen, G., Leifer. A., Heckerling, P. (2008) Life goals and health decisions: What will people live (or die) for? Med Decis Making, 28. (pp. 209-219)

Sheldon, K.M. (2001) The self-concordance model of healthy goal striving: When personal goals correctly represent the person. In: Schmuck, P., Sheldon, K.M. (Eds.), Life-goals and well being. Towards a positive psychology of human striving. Seattle: Hogrefe and Huber. (pp. 18-36)

Sheldon, K. M. (2011). Integrating behavioral-motive and experiential-requirement perspectives on psychological needs: A two process model. Psychological Review, 118, 552-569.

Sheldon, K.M,, Emmons, R.A. (1995) Comparing differentiation and integration within personal goal systems. Pers Indiv Differ, 18. (pp. 39-46)

Sheldon, K.M., Kasser, T. (1995) Coherence and congruence: two aspects of personality integration. J Pers Soc Psychol, 68. (pp. 531-543)

Sheldon, K.M., Kasser, T. (2008) Psychological threat and extrinsic goal striving. Motiv Emotion, 32. (pp. 37-45)

Sheldon, K.M, Kasser, T., Smith, K., Share, T. (2002) Personal goals and psychological growth: testing an interention to enchance goal attainment and personality intergration. J Pers, 70. (pp.5-31)

Snyder, C.R. (2002) Hope Theory: rainbows in the mind. Psychol Inq, 13. (pp. 249-275)

Steger, M.F., Frazier, P. (2005) Meaning in life: one link in the chain from religiousness to well-being. J Couns Psychol, 52. (pp.574-582)

Szondy, M. (2004) A szubjektív jóllét és a törekvések kapcsolata késő serdülőkorban. Alkalmazott Pszichológia, VI:4, (pp. 53-69)

Underwood, L.G., Teresi J.A. (2002). The Daily Spiritual Experience Scale: development, theoretical description, reliability, exploratory factor analysis and preliminary construct validity using health-related data. Annals of Behavioural Medicine, 24(1): 22-33.

Vaillant, G. (1993) The wisdom of the ego. Cambridge: Harvard University Press.

V. Komlósi, A., Rózsa, S., Bérdi, M., Móricz, É., Horváth, D. (2006) Az AspirációsIndex hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Magyar Pszichológiai Szemle, 61. (pp. 237-250)

Vallerand, R. J: (1992) The Academic Motivation Scale: A measure of intrinsic, extrinsic, and amotiovation on education. Foundational and Psychological Measurement, 52. (pp. 1003-1017)

Wrosch, C., Scheier, M.F., Miller, G.E., Schulz, R., Carver, C.S. (2003) Adaptive self- regulation of unattainable goals: goal disengagement, goal reengagement, and subjective well-being. Pers Soc Psychol Bull, 29. (pp. 1494-1508)

Yalom, I.D. (2003) Egzisztenciális pszichoterápia. Budapest: Animula.