Érzelmi bántalmazás

Az érzelmi bántalmazás formái és következményei nehezebben meghatározhatók, mint a fizikai bántalmazás.

Érzelmi bántalmazás:

- a sértegetés és elutasítás: fölényes kritizálás, annak érzékeltetése, hogy nem méltó a szeretetre

- lekezelés és mellőzés: a gyereket látványosan mellőzik, semmibe veszik, kigúnyolják, lekezelően beszélnek vele

- birtokló és büntető viselkedés: a szülő tárgyként kezeli a gyereket, korlátozza szabadságát, nem veszi figyelembe lelki szükségleteit, vágyait

- érzelmi zsarolás: a gyermek bizonytalanságát, bűntudatát, félelmeit használja fel arra, hogy uralkodhasson rajta, nehezíti a gyermek leválását, függetlenedését,

- az életkornak, a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztása (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények támasztása), félelemérzet vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás

- a bántalmazással, erőszakkal való rendszeres fenyegetés, amikor az erőszakcselekmény ténylegesen nem következik be, de a gyermeket félelemben, rettegésben tartja (pl. a gyermek játékának, tulajdonának tönkretétele, elszigetelés pl. bezárás, társas kapcsolataitól való megfosztás).

- Nagyon súlyos károkat okoz a gyermekben annak a ténynek a tudatosítása, hogy a léte nem kívánatos, nem várt gyermek, nem kívánt terhességből született. Egész életre kiható kisebbrendűségi érzéseket generál, ha a gyermekkel elhitetik, hogy hasznavehetetlen, értéktelen. Nagy megrázkódtatást, traumákat okoz, ha szülő a gyermek számára fontos dolgokat megrongál, megsemmisít, vagy a számára kedves állatot megkínozza, esetleg megöli.

- Az érzelmi bántalmazás súlyos formája, amikor a gyermek tanúja édesanyja bántalmazásának.

- Ide tartozik a különélő szülővel való kapcsolattartás akadályozása, a gyermek manipulálása a másik szülő ellen, a gyermek elidegenítése a másik szülőtől. Ez különösen nagy károkat okoz, hiszen a gyermek alapvető érzelmi szükséglete a mindkét szülőhöz való kötődés. Elidegenedés esetén a gyermek elveszti a szeretet adásának és elfogadásának képességét, gyakran gyűlölik magukat, ugyanakkor erős bűntudatuk is van. Az elidegenített gyermek kapcsolata sokszor konfliktusokkal terhelt, hideg, bizalmatlan az őt manipuláló szülővel szemben is. Nagy az esélye annak, hogy felnőttkorban az ilyen gyermek a saját gyermekeivel szemben is távolságtartó, elidegenedett lesz.

A magas társadalmi ingerküszöb miatt az emberek nem érzik ezt ártalmasnak, pedig ez a bántalmazási forma súlyos károkat, olykor egész életre kiható traumákat okoz a gyermek személyiség fejlődésében.

Milyen tünetei lehetnek annak, ha egy gyermeket érzelmileg bántalmaznak?

A hideg érzelmi légkör, az elutasítás kötődési zavart okoz, továbbá életkortól függően más-más problémák lépnek fel.

Kisgyermekkorban a kötődési zavaron túl az örömképesség zavara, az agresszió, a korai evészavarok, stresszes helyzetben a támadó viselkedés.

Kisiskolás korban megjelennek a kortársakkal való erőszakos viselkedésmódok, tanulási- és beilleszkedési zavarok.

Serdülőkorban az antiszociális viselkedés és a kortárs és párkapcsolati problémák, evés- és alvás zavarok, autoagresszió, zárkózottság, önértékelési problémák.

Kamaszkorban, fiatal felnőttkorban megjelenhet az önhibáztatás, a bántalmazó párkapcsolatban a passzív szerep, a védekezési képtelenség, a beilleszkedési és szociális zavarok, az impulzuskontroll hiánya, esetlegesen az antiszociális viselkedés.

Néhány jel, hogy valaki felnőttként az érzelmi elhanyagolás gyermekkori terhét cipeli:

- az emberek kedvében akar járni mindig

- könnyen zaklatottá válik és foglalkoztatja, hogy mások mit gondolnak róla

- küzd azzal, hogy tisztában legyen az érzéseivel

A fentieken kívül még milyen formában nyilvánulhat meg az érzelmi bántalmazás?

Az érzelmi elhanyagolás szintén a bántalmazás egy formája.

Gyermekkori érzelmi elhanyagolás azt jelenti, hogy a szülő érzelmileg nincs ott, amikor a gyermeknek szüksége van rá, amikor jó lenne, ha megsimogatná, karba venné, megvigasztalná.

Lehetséges, hogy a szülők fizikailag jelen vannak, de a gyermek igényeit nem elégítik ki. Előfordulhat, hogy a gyermek egy olyan családban nő fel, ahol mindent megkap, játékot, ruhát, ételt, járathatják jó iskolába, de az érzelmi oldal hiányozhat.

Az a gyermek, aki érzelmileg elhanyagolt környezetben nő fel, úgy gondolja, hogy az érzelmei, gondolatai, vágyai nem számítanak. Ez ahhoz vezethet, hogy mindent megkérdőjelez, amit megtapasztal, és azzal küzdhet, hogy megbízzon az érzései valódiságában. Nehézséget okozhat tovább, hogy közel engedjen magához másokat, és állandóan azon aggódhat, hogy mit gondolnak róla mások. Azzal, hogy gyermekkorában az érzelmi szükségletei nem voltak kielégítve, nem alakult ki a fejlődéshez szükséges biztonságos alap. Az érzelmileg elhanyagolt gyermek számára az is küzdelem, hogy ki ő, mit akar és értékes-e egyáltalán.

Sok érzelmileg elhanyagoló szülő minden anyagi javat megad a gyermekének, ezáltal kívülről úgy tűnhet, hogy csodálatos szülő. De ha a gyermekének szüksége van vigasztalásra, vagy valakire, akivel meg tudja beszélni a dolgaikat, akkor nincsenek ott. Ezáltal, hogy az ilyen irányú szükségleteik nincsenek kielégítve, felnőtt korukban bántalmazó vagy egészségtelen kapcsolatban találhatják magukat.

Milyen következményei lehetnek az érzelmi bántalmazásnak?

A következmények súlyosságát nehéz pontosan bejósolni, egyénenként változó. Különböző tényezők befolyásolják pl. a gyermek életkora, megküzdési stratégiái, személyiségjegyek, támogató felnőtt.

Hogyan lehet segíteni az érzelmileg bántalmazottakon?

Szakember tud segítséget nyújtani a negatív énkép, az önértékelési zavarok, a társas kapcsolati nehézségek megoldásában, az ezzel járó szorongás oldásában.